34 talált állásfoglalás a bázis kifejezésre

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?

Kérdés: A kft. 2008. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2008. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? A gördülékeny könyvelőváltás lépéseit szeretnénk megtudni!

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?

Kérdés: Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?

Kérdés: Társaságunk 2006-tól az Eva-tv. hatálya alá tartozik, de kettős könyvvitelt vezet. Hogyan, milyen formában kell a mérleget elkészíteni? Milyen bevallásokat kell készítenie?

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?

Kérdés: Az építési-szerelési tevékenységet végző kft. saját telken saját raktárt és szerelőbázist építtetett irodákkal. Az építés több évet érintett. Az építést külső kivitelező végezte. Esetenként az építéshez szükséges anyagot a kft. vásárolta meg és adta át a kivitelezőnek, amelyet közvetlenül számolt el beruházásként a szállítóval szemben. A telephely elkészült, a kft. beköltözött, a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, így aktiválás még nem történt. Mihez kötődik az aktiválás? Amennyiben a használatbavételi engedély még nincs meg, hogyan kell elszámolni az üzemeltetési költségeket és az esetleges bevételeket?