Részletre történő üzletrész vásárlása

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint: a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: A 8109. kérdésben szereplő átsorolással kapcsolatosan kérdezem: ha az átsorolás előtti években az építési telekre értékhelyesbítést számolt el a társaság (hiszen az évekkel ezelőtt vásárolt telek piaci értéke az utóbbi években jelentősen magasabb, mint a könyv szerinti), akkor az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor? (A telek értéke az átsorolás következtében nem lesz alacsonyabb, így továbbra is indokolt lenne "megtartani" a magasabb piaci értéket.) Ha nem, akkor a piaci érték és a készletként kimutatott beszerzési ár különbözetét, azaz magát az értékhelyesbítést változatlanul az ingatlanok között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 418. számában a 8109. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk az építési telek besorolásával, majd átsorolásával. A hivatkozott kérdésben konkrét gazdasági eseményhez (a megvalósuló beruházás értékesítéséhez) kapcsolódik az átsorolás, az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Optikai hálózat kiépítése

Kérdés: A cég szervereinek székhelyén lévő szerverek telephelyen történő elérhetősége, hozzáférhetősége érdekében optikai hálózat kiépítésére került sor. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az optikai hálózat kiépítésével egy önálló funkció(k) ellátására alkalmas eszköz jön létre, amelyet az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. Feltételezve, hogy a kiépített optikai hálózat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Műtárgyak nyilvántartása és adózása

Kérdés: Vagyonkezeléssel és ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. hosszabb távon, 5-10 évig szabad pénzeszközét festmények – kortárs és antik festmények – vásárlására kívánja fordítani, későbbi – a befektetésből származó – haszon elérése céljából. A vásárlás a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak számít? Az áfa visszaigényelhető? Helyes-e a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a számviteli nyilvántartással kezdjük.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ez az előírás a műtárgyakra, a festményekre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a vonatkozó törvény előírása alapján a portfóliókezelés befektetési szolgáltatás, és ehhez kell igazítani az elszámolást.Nézzük a vonatkozó jogszabályi hátteret: A befektetési vállalkozásokról és az általuk végzett tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Építési telek besorolása, majd átsorolása

Kérdés: Társaságunk építési telket vásárolt, amelyet telekként nyilvántartásba vett. A telken épületberuházást indított a telekvásárlást követő évben, 2017-ben. A beruházás részbeni megvalósulása során a vezetés úgy döntött, hogy a megépítésre kerülő épületet értékesíteni fogja. Az épületet kivitelező számláit a beruházási számlán könyvelte a társaság. A 2018-ban jelentkező vevővel az adásvételi szerződést a társaság megkötötte, de az épület átadása csak a beruházás befejezése után, 2020-ban lesz. Át kell-e sorolni, illetve át kellett volna sorolni a telket? És a beruházást? Ha igen, akkor az átsorolásnak mikor kell megtörténnie? Változik-e az építési-szerelési számlák elszámolásának módja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ezen előírás alapján helyesen sorolták a tárgyi eszközök közé az építési telket.Törvényi előírás azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] A társaságalapítás jogi feltételeit a Ptk. tartalmazza. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jogi személy (így a kft. is) alapíthat. Az, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosa – a kft. nevében – társaságot alapítson a többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Diszkontértékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2016. június 16-ától eltérően szabályozza a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok kapott kamatának az elszámolását, az előbbit a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Szerszámok nyilvántartása

Kérdés: Cégünknél jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisban szükségesek, újraélezhetők, további termelési folyamatban részt vehetnek. Hogyan kell ezen szerszámokat állományba venni, nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak esetében az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni, az eszközöket (a szerszámokat) rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök (a vásárolt anyagok) közé besorolni. A 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontja

Kérdés: Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontjára vonatkozóan egyes vélemények szerint az adásvétel a Ptk., az Szt., az Áfa-tv. összefüggésében akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítés időpontja? Hogyan kell eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti véleménnyel természetesen nem értünk egyet!Az adásvétel sajátos szabályait a Ptk. Hatodik könyvének XXXII. Fejezete tartalmazza.A 6:215. § szerint adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
1
2
3
4
14