1913 talált cikk a bekerülési érték kifejezésre

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég napelemes rendszert akar telepíteni költségmegtakarítás céljából 15-20 millió Ft értékben. A felmerülő energiaköltség 80%-a továbbszámlázásra kerül. Igénybe vehető-e beruházási kedvezmény a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján?

Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Kérdés: Adott egy kft., ami rengeteg egyedi saját termelésű készletet hoz létre, és eladja azokat. A cég a készletekről év közben folyamatos nyilvántartást semmilyen formában nem vezet. Helyesen jár-e el a kft. abban az esetben, ha csak azon termékek bekerülési értékét állapítja meg, amelyek az év végén megmaradnak? (A készletre vétel pedig a leltár alapján történik.)