Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Adományok elszámolása, áfája

Kérdés: Hogyan történik az alapítványok részére térítés nélkül végzett munkák, térítés nélkül átadott termékek értékének elszámolása? Milyen általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli ezeket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:    

Adományok társasági adója

Kérdés: Milyen társasági adóalap-módosítás kapcsolódik az alapítványnak ingyen nyújtott szolgáltatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Az ellenérték nélkül (ingyen) nyújtott szolgáltatás rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás azonban 2001-től adománynak minősül akkor, ha a szolgáltatást közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:    

Határidőn belüli fizetés árengedménye (skontó)

Kérdés: Hogyan kell elszámolni azt az árengedményt, amit a vevő a fizetési határidőn belüli fizetéskor kap?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő a termék, a szolgáltatás ellenértékét azonnal vagy rövid határidőn belül kiegyenlíti, az előnyös az eladó számára, és ehhez kapcsolódóan árengedményt (skontó) ad. Az így adott árengedmény elszámolását a számviteli törvény eddig nem szabályozta.Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:    

Betanítás költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk új számítástechnikai rendszert vezet be, ami jelentős költséggel jár. Elszámolható-e beruházásként az oktatás költsége?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi az új technológia elsajátításának (a betanításának) a díja. Ez a bekerülési értékre vonatkozó általános számviteli előírásokból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Járulékos költségek áfája

Kérdés: Milyen mértékű általános forgalmi adó terheli az új számítástechnikai rendszer bevezetéséhez kapcsolódó, a szállító által biztosított oktatás ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ügylethez kapcsolódó járulékos költségek – fő szabályként – az adott ügylet áfaalapját növelik [Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja], a számítástechnikai berendezések 25%-os áfaalapját emelik az oktatás-betanítás költségei is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték

Kérdés: A 2001. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszköz felújításánál az érték változik. A felújítást követően az évenként elszámolandó értékcsökkenést kell-e módosítani, és kell-e maradványértékkel számolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szerint: ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Értékcsökkenés megállapítása bővítő beruházással

Kérdés: A 2001. január 1-je előtt üzembe helyezett és aktivált épület bővítését végzi el a társaság. A bővítéssel nem keletkezik új leltárfelvételi egység, a bővítés bekerülési értékével a társaság növeli a meglévő ingatlan értékét. Ebben az esetben az értékcsökkenési leírás mértékét meg kell-e változtatni, maradványértékkel kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz értelemszerűen megegyezik a 13. kérdésre adott válasszal.Amennyiben a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű épületen végeznek az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerinti bővítő beruházást, indokolt lehet az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Értékcsökkenés módosítása

Kérdés: A futásteljesítmény (km-teljesítmény) alapján tervezett értékcsökkenés módosítására van-e lehetőség az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét követően akkor, ha a tényleges használat során kiderül, hogy a gépjármű ténylegesen több km-t tud teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. pontja szerint a hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Ebből következik, hogy a hasznos élettartam az elvégezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék: