213 cikk rendezése:
1. cikk / 213 Versenyen a helyezettek tárgynyereménye
Kérdés: Egy belföldi áfaalany vállalat saját munkavállalói körében versenyt hirdetett, amelynek 1–3. helyezettje tárgynyereményt kapott. A tárgynyereményt 3. féltől szerezte be a vállalkozás. Hogyan szükséges könyvelni a beérkező számlát, és azt milyen jogcímen, milyen értékkel szükséges a bérszámfejtésben szerepeltetni?
2. cikk / 213 Személyesen közreműködő tag jutalma
Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében ügyvezetőként (tevékenységét nem munkaviszonyban, hanem tagi jogviszonyban lája el), amelyért év közben díjazásban részesült. A kft. taggyűlése 2025 januárjában úgy dönt, hogy a tagot a személyes közreműködésben ellátott tevékenysége kiemelkedő minőségére tekintettel jutalomban részesíti (erről taggyűlési határozat születik), amelyet 2025 februárjában fog részére kifizetni. A személyesen közreműködő tagnak is fizethető-e jutalom, és ha igen, akkor mivel az a 2024-es adóévre vonatkozik, és a mérlegkészítés időpontjáig (2025. január 31.) jóváhagyásra került, 2024. évi bérköltségként kell-e elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben?
3. cikk / 213 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
4. cikk / 213 Üzemeltetésre átadott járművek nyilvántartása
Kérdés: A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő járműveket üzemeltetésre átadta a 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-jének úgy, hogy az eszközök továbbra is az önkormányzat nyilvántartásában szerepelnek. Az üzemeltetőnél (a kft.-nél) milyen értéken kell ezeket az eszközöket a mérlegben kimutatni? Vagy csak a kiegészítő mellékletben kell szerepeltetni?
5. cikk / 213 Társaság alapítása szoftverelemekkel
Kérdés: 2023. évben két magyar állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár egy nemzetközileg használt videójátékban felhasználható szoftverelemeket készített, amellyel a videójáték gyári verziójában nem elérhető játszható programelemeket készítettek programozással. A szoftverelemek a két magánszemély közös szellemi termékei. 2023. évben 15 db ilyen programelemet hozott létre a két magánszemély, amelyek felhasználási jogát magánszemélyként már értékesítették 2023. évben jogdíj jogcímén. A két magánszemély 2024 januárjában e tevékenységük végzésére egy magyarországi székhellyel rendelkező kft.-t hozott létre 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. A már magánszemélyként 2023. évben készített 15 db szoftverelem, valamint a kft. tevékenysége keretében a jövőben készítésre kerülő szoftverelemek felhasználási jogának jogdíj jogcímen történő értékesítésére vonatkozóan. A létrehozott szoftverelemek várhatóan évekig szolgálják a gazdasági tevékenységet, előre nem meghatározható ideig.
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
1. A kft. könyveiben hogyan tudja a szoftverelemeket felvenni? Helyesen jár-e el a kft., ha a jövőben elkészülő szoftverelemeket egyesével a szellemi termékek között aktiválja? Ha igen, milyen értéken kell aktiválnia a szoftverelemeket? A szoftverelemek készítéséhez alapvetően személyi jellegű költségek, ráfordítások kapcsolódnak. A szoftverelemek piaci értéke nem áll rendelkezésre.
2. A két magánszemély által 2023. évben készített 15 db szoftverelemet hogyan tudja a kft. a könyveibe átvenni, milyen értéken? A kft. megvásárolja ezt a 15 db szoftverelemet a két magánszemélytől, vagy térítésmentesen a kft. rendelkezésére bocsáthatják?
6. cikk / 213 A jóváhagyott prémiumot a vezető nem vette fel
Kérdés: A kft. jóváhagyó testülete a mérlegkészítés előtt a tárgyévre vonatkozóan a kiírás feltételeinek teljesülése végett prémiumot hagyott jóvá. Így a tárgyévre előírásra került a fizetendő prémium. A prémium kifizetése azonban nem történt meg a mérlegkészítésig, és a következő évben a prémium kifizetésére sem kerülhetett sor, mivel a társaság likviditása nem tette ezt lehetővé. A prémiumra jogosult ügyvezető, hogy segítse a társaság tevékenységét, lemond a következő évben a neki járó, előző évben elhatárolt prémium összegéről. Miként kell kezelni ezen ügyletet a két év tekintetében? A taggyűlés utólag visszavonhatja a jóváhagyott prémium kifizetését? Mivel jelentős tételről van szó, önellenőrzés keretében háromoszlopos mérleget kell készítenie a társaságnak, vagy nem érinti az előző évet az akkor még jogosan előírt prémium, és a tárgyévben az ügyvezető és a társaság között megszületett megállapodás alapján elengedett kötelezettségként kell kivezetni a járó, de ki nem fizetett prémiumot? Mi a helyes eljárás? És milyen adóvonzata lesz a társaságra vonatkozóan a két év tekintetében?
7. cikk / 213 Felnőttképzési tandíj átvállalása
Kérdés: Ügyfelem kft.-ként átvállalta gyermeke (14 éves) felnőttképzési szerződésben foglalt tandíját. A gyermeknek nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya a kft.-ben. Ezt a kifizetést hogyan kell könyvelni, számfejteni, milyen közterheket kell utána megfizetni?
8. cikk / 213 Cég dolgozói részére szervizszolgáltatás
Kérdés: Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?
9. cikk / 213 Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül
Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?
10. cikk / 213 Jutalom fizetése a mérleg elfogadása után
Kérdés: Társaságunk vezetése a 2023. évi nyereségből a mérleg elfogadását követően jutalmat fizet a dolgozóknak, differenciáltan. A vezérigazgató a személyenkénti összeget csak a beszámoló közzététele után határozza meg, de a döntés a jutalomról – összeg nélkül – már 2023. decemberben megszületett. Van-e lehetőség ebben az esetben a jutalom összegére és annak járulékaira céltartalékot képezni a 2023. évi közgyűlés elé terjesztendő mérlegben?
