Építőipari gépek bérbeadása

Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
Részlet a válaszából: […] ...annakjárulékaira, továbbá a bérbe adott gép amortizációjára, amelyetanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatások költségeként, bérköltségként,bérjárulékként, értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. A gép bérbeadásáhozkapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Szakképzési hozzájárulás után betegszabadság

Kérdés: Kell-e fizetni a betegszabadság után szakképzési hozzájárulást? Hová kell könyvelni a betegszabadságot, a táppénz-hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (1) bekezdésének a)pontja alapján a szakképzési hozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2)bekezdése által meghatározott bérköltség. A személyi jellegű egyéb kifizetésekígy nem tartoznak a szakképzési hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
Részlet a válaszából: […] ...illetvegyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző bt. kizárólag ezeket aközfeladatokat látja el, és ezzel összefüggésben számol el bérköltséget, akkorgyakorlatilag nem kell fizetnie szakképzési hozzájárulást. Természetesen azemlített közfeladatokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Szakképzési hozzájárulás fizetése

Kérdés: Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról a 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik. Az Szhj-tv.1. §-ának (1) bekezdése meghatározza a szakképzés költségeihez valóhozzájárulás célját, 4. §-a pedig a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] ...cikke (1) bekezdés 1. fordulata vonatkozik, amely szerint csak Szerbiábanadóztathatók. Ezért a részükre történő kifizetés adójogilag nem bérköltségkéntkerül elszámolásra, így azt nem kell az adóbevallásban szerepeltetni. Aképviseletet terheli a szerb dolgozókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Bérjutalom helyett üdülési csekk

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.
Részlet a válaszából: […] ...Aprémiumként, jutalomként ki nem fizetett összeg és annak járulékai – a passzívidőbeli elhatárolás megszüntetésével – a bérköltséget és járulékait csökkenti.Ez azonban nem a 2007. évi költséget kell, hogy csökkentse, hanem a 2006. évit.Így azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltség. Az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhezkapcsolódó – kifizetés, amely – a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető,az érvényes rendelkezések szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a bérköltség 1,5 százalékát meghaladóan merültekfel a szakképzéssel kapcsolatos költségek, és azt a társaság részérevisszatérítik, akkor azt a visszaigénylés időpontjával (a mérlegkészítésidőszakában történő visszaigényléskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] A Htv-tv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetítettszolgáltatás értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadikszeméllyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapjántovábbértékesített szolgáltatás értéke. A közvetített szolgáltatásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és Gt. szerinti feltételeiteljesülnek. A tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnaka díját bérköltségként kell elszámolni, az azt terhelő személyi jövedelemadótelő kell írni kötelezettségként, a bérköltség után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
15
16
17
22