Háziorvosi bt. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltség tekintetében. A háziorvosi tevékenységet ellátó, illetve a gyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző betéti társaság esetében hogyan értelmezhető a fenti jogszabályhely?
Részlet a válaszából: […] ...illetvegyógyszer-kereskedelmi tevékenységet végző bt. kizárólag ezeket aközfeladatokat látja el, és ezzel összefüggésben számol el bérköltséget, akkorgyakorlatilag nem kell fizetnie szakképzési hozzájárulást. Természetesen azemlített közfeladatokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Szakképzési hozzájárulás fizetése

Kérdés: Cégünk szakképző iskolát is támogat. Ezért az első félévi bérköltségünk egy részét fejlesztési támogatásként, egy részét szakképzési támogatásként, egy részét az APEH-nak utaltuk. Év végén az 56. számlacsoportban lekönyveljük az éves szakképzési hozzájárulásunkat a 463. számlával szemben, év közben pedig a befizetéseket a 464. számlára. Most a szakközépiskola küldött egy számlát nyelvoktatásról, azt hova könyveljük?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról a 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) rendelkezik. Az Szhj-tv.1. §-ának (1) bekezdése meghatározza a szakképzés költségeihez valóhozzájárulás célját, 4. §-a pedig a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] ...cikke (1) bekezdés 1. fordulata vonatkozik, amely szerint csak Szerbiábanadóztathatók. Ezért a részükre történő kifizetés adójogilag nem bérköltségkéntkerül elszámolásra, így azt nem kell az adóbevallásban szerepeltetni. Aképviseletet terheli a szerb dolgozókkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Bérjutalom helyett üdülési csekk

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.
Részlet a válaszából: […] ...Aprémiumként, jutalomként ki nem fizetett összeg és annak járulékai – a passzívidőbeli elhatárolás megszüntetésével – a bérköltséget és járulékait csökkenti.Ez azonban nem a 2007. évi költséget kell, hogy csökkentse, hanem a 2006. évit.Így azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulás alapja a bérköltség. Az Szt. 79.§-ának (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhezkapcsolódó – kifizetés, amely – a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető,az érvényes rendelkezések szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylése

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a bérköltség 1,5 százalékát meghaladóan merültekfel a szakképzéssel kapcsolatos költségek, és azt a társaság részérevisszatérítik, akkor azt a visszaigénylés időpontjával (a mérlegkészítésidőszakában történő visszaigényléskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Költségek összevont számlázása

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
Részlet a válaszából: […] A Htv-tv. 52. §-ának 40. pontja szerint a közvetítettszolgáltatás értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadikszeméllyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapjántovábbértékesített szolgáltatás értéke. A közvetített szolgáltatásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és Gt. szerinti feltételeiteljesülnek. A tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnaka díját bérköltségként kell elszámolni, az azt terhelő személyi jövedelemadótelő kell írni kötelezettségként, a bérköltség után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Személyes munkavégzés a beruházásnál

Kérdés: Szellemi foglalkozású magánszemélynek fizetünk ki felhasználási szerződés alapján személyes munkavégzésért és felhasználás ellenértékeként díjat, amelyet az állományba nem tartozók kereseteként számolnak el. Az elvégzett munka (tervezés) beruházással kapcsolatos. Hogyan kell azt a számvitelben a beruházások között elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben körülírt díjat bérköltségként kell elsődlegesena költségnemek között, az 5. számlaosztályban elszámolni. De itt kellelszámolni az e díj után fizetendő – a társaságot terhelő – járulékokat is.Az elvégzett munka (tervezés) "ellenértéke"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] ...tényleges járulékalap) alapján történik a fizetendő járulékoknak ameghatározása, ott – az eltérő alapbizonylatok miatt – indokolt abérköltségként (jövedelemként) el nem számolt (különbözet) után fizetendő egészségbiztosításijárulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.
1
15
16
17
22