Költségek időbeli elhatárolásának következménye

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] ...jogosult tulajdonosdöntött az ügyvezető prémiumáról, a 2007. évi beszámoló elkészítésekor adöntésnek megfelelő összeget bérköltségként, a bérhez kapcsolódó járulékokat ajárulékok között eredményt csökkentő tételként el kellett számolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)támogatásnak minősül.A K+F közvetlen költségei között elszámolt bérköltségnek a10%-a négy adóévben egyenlő részletekben visszatartható az adóból, legfeljebbaz adó 70%-áig. Ha olyan kedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság után szakképzési hozzájárulás

Kérdés: A 3462. kérdésre hivatkozással a következőket tapasztaltam. A közelmúltban lezajlott APEH-ellenőrzés megállapításából jól látszik, hogy az adóhivatal igényt tart a betegszabadságra a szakképzési hozzájárulás számításánál. Az adóellenőrzés megállapította, hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapját és így annak összegét is helytelenül határozta meg és vallotta be, melynek oka, hogy a betegszabadság után a hozzájárulás megállapítása nem történt meg. A megállapítást alátámasztó indokolásból kitűnik, hogy mindez azért történt, mert a társaság nem bérköltségként vette számításba a betegszabadság díjazását. Igaza van az adóellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdésének 3. pontjaszerint a betegszabadság díjazását a személyi jellegű egyéb kifizetések közöttkell elszámolni, így az nem bérköltség. Tévedett tehát az adóellenőrzés akkor,amikor a hatályos törvényben előírtaktól eltérően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Apanap elszámolása

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az "apanapot" és a járulékait, és hogyan a Magyar Államkincstár által utalt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...§-a határozza meg, amelyből azkövetkezik, hogy az öt munkanap kedvezményre járó bruttó összeget munkabérkéntkell elszámolni, azaz bérköltségként, a bér után fizetendő járulékot pedig abérjárulékok között kell kimutatni. Az 5 munkanap munkaidő-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Építőipari tevékenység költségeinek elhatárolása

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységgel foglalkozik. 2007. év végén átadásra került egy munka, amely 2007. évben kiszámlázásra is került. 2008. évben még felmerülnek költségek a telephely rendberakásával: anyag, igénybe vett szolgáltatás, bér és járulékai. Helyesen járok-e el, ha úgy könyvelünk 2007-ben 2008. évi költségeket, hogy T 58 – K 48?
Részlet a válaszából: […] ...költségeként annak a szolgáltatásnak az értéke, amelyet még nemvettek igénybe!) A kérdésben hivatkozott tevékenységhez kapcsolódó bérköltségés annak járulékai elhatárolásának tilalma hasonló módon indokolható!Általános szabály, csak azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] ...kutatás vagy a kísérletifejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztőalkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10%-ának megfelelő összegű adókedvezmény[Tao-tv. 22. §-ának (9) bekezdése];– az adóév utolsó napján kis-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a minimálbér kétszerese és a tényleges járulékalapot képezőjövedelem közötti különbözet után (bár az bérköltségként nem számolható el)– a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint 2008-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...is meg az "A" társaság közreműködőmunkatársa is. Mivel konkrét tevékenységben vesznek részt, így részükremunkabér jár, amely bérköltség és annak járulékai a gyártás és telepítésköltségei között számolandók el, fedezetének a "B" társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagykísérleti fejlesztés [Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja] közvetlenköltségei között bérköltséget számol el. Más feltétele a kedvezménynek nincs.Az adókedvezmény az adó 70%-áig érvényesíthető [Tao-tv. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: Szhj-tv.) 3. §-a szerint aszakképzési hozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése általmeghatározott bérköltség, a szakképzési hozzájárulás mértéke a bérköltség 1,5százaléka. A szakképzési hozzájárulást az üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:
1
14
15
16
22