218 talált cikk a bérköltség kifejezésre

Kérdés: A 2006. évi eredmény terhére jutalom került megállapításra, elfogadásra és a passzív időbeli elhatárolások között elszámolásra. A jutalom 2007. évi kifizetése során a munkavállalók egy része úgy döntött, hogy üdülési csekkben kéri a jutalmat (a bruttó bérrel megegyező összegű üdülési csekket), amelyet a társaság a járulékköltségek megtakarítása miatt el is fogadott. A bér helyett üdülési csekk formájában történő juttatás viszont a munkaadói és tb-járulék-megtakarítás miatt azt eredményezte, hogy a passzív időbeli elhatárolásról nem lett "elköltve" az üdülési csekkre jutó járulékok összege.

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?

Kérdés: Társaságunknak a szakképzési hozzájárulás elszámolásakor visszaigénylése van, mivel a felmerült költségek összege meghaladta a bérköltség 1,5 százalékát. A felmerült költségeket készletre vettük, majd ezt az értéket az 564. számlával szemben kivezettük. Helyes-e az a további tétel, mely szerint a visszatérítés összegét a cég egyéb bevételként számolja el?

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Szellemi foglalkozású magánszemélynek fizetünk ki felhasználási szerződés alapján személyes munkavégzésért és felhasználás ellenértékeként díjat, amelyet az állományba nem tartozók kereseteként számolnak el. Az elvégzett munka (tervezés) beruházással kapcsolatos. Hogyan kell azt a számvitelben a beruházások között elszámolni?

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.

Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?