221 talált állásfoglalás a bérköltség kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk üzemi baleset következtében elhunyt. Özvegyének megállapodás alapján egyszeri kifizetésként nem vagyoni kártérítést (a szomorú esemény feldolgozásához), költségtérítést (telefonköltség, ház körüli munkák stb.), dologi kártérítést (ruházat stb.), havi rendszerességű kifizetéssel az elmaradt jövedelem jogcímen fizetünk. A kifizetés elszámolása az Szt. szerint minek minősül? Személyi jellegű kifizetésnek vagy egyéb ráfordításnak?

Kérdés: Ha csak tagi bér kerül kifizetésre, alkalmazotti bér nincs, kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben? Az evaalany kettős könyvvitelt vezet.

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói képzés folyik. Aszakmai gyakorlati képzéshez – a vonatkozó jogszabályok keretei között – költségek merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségviselői számlán, másodlagosan a megfelelő költségnemszámlákon könyvelünk. Ezeket év végén át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot? A kérdés kapcsolódik az 1780. kérdésre adott válaszhoz.

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.