Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatások

Kérdés: Munkavállalónk üzemi baleset következtében elhunyt. Özvegyének megállapodás alapján egyszeri kifizetésként nem vagyoni kártérítést (a szomorú esemény feldolgozásához), költségtérítést (telefonköltség, ház körüli munkák stb.), dologi kártérítést (ruházat stb.), havi rendszerességű kifizetéssel az elmaradt jövedelem jogcímen fizetünk. A kifizetés elszámolása az Szt. szerint minek minősül? Személyi jellegű kifizetésnek vagy egyéb ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...kellazonban elszámolni az elmaradt jövedelem címén fizetett összeget is, mivel aznem tartozik az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése szerinti bérköltség fogalmába. Aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a kifizetések utánfizetendő áfát és szja-t is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Szakképzési hozzájárulás (eva)

Kérdés: Ha csak tagi bér kerül kifizetésre, alkalmazotti bér nincs, kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben? Az evaalany kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...és mértéke így a kettőskönyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (az egyszerűsítettéves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek a 1,5 százaléka. Az Szt. hatályaalá tartozó hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást az üzleti évre állapítjameg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a szakképzésihozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bérköltség.Az Szt. hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett (a gazdasági társaság, aszövetkezet stb.) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény címén fizetett távollétidíj.Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése alapján a bérköltségelemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Ígyhelyesen számolták el bérköltségként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozottságát fokozottan ellenőrizzék.Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlenépítési-szerelési munka közvetlen bérköltségének meghatározásához biztosítanikell, hogy a társaság szintjén legalább a következő adatok megállapíthatóklegyenek:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...az értékelési, illetve az önköltségszámítási)szabályzat szerint meghatározott közvetlen önköltségének szorzata;b) közvetlen bérköltség: a norma alapján közvetlenül igénybevett munkaerő munkaidő-ráfordításának időtartamára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Szakmai gyakorlati képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói képzés folyik. Aszakmai gyakorlati képzéshez – a vonatkozó jogszabályok keretei között – költségek merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségviselői számlán, másodlagosan a megfelelő költségnemszámlákon könyvelünk. Ezeket év végén át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot? A kérdés kapcsolódik az 1780. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] ...szakmai gyakorlati képzés során felmerülő költségeket amegfelelő költségnemszámlákon (az anyagköltséget az 511. számlán, abérköltséget az 541. számlán, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket az 559. számlán,a bérjárulékokat az 561-563. számlán) kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Szövetkezeti tagok támogatása

Kérdés: Szövetkezetünk a régi Szöv-tv. alapján szolidaritási alapot képzett, amelyet – a most hatályos Szt. előírásai alapján – fel nem osztható vagyonként a lekötött tartalékban tartunk. Szövetkezetünk jelenleg is a régi Szöv-tv. alapján működik. Hogyan kell az alap felhasználását nyilvántartani? Csökkenthető-e a képzett alap akkor, ha a kifizetéseket a költségek terhére kell elszámolni? Megengedi-e a Tao-tv. ezen költségeknek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségkénti figyelembevételét?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (célszerű külön főkönyvi számlán), mivel azokat természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként fizetik ki.Ezen kifizetések személyi jövedelemadójára, a kapcsolódó társasági adóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...az értékelési, illetve az önköltség-számítási szabályzat szerint meghatározott közvetlen önköltségének szorzata;b) közvetlen bérköltség: a norma alapján közvetlenül igénybe vett munkaerő – szakképzettség szerint megbontott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni.Az Szt. előírásai alapján – többek között – külön-külön főkönyvi számlán könyvelni kell az anyagköltséget, a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat, valamint az értékesítés nettó árbevételét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
1
18
19
20
22