A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához - elektromosjármű-töltőállomás - szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) [és nem (3)] bekezdésének e) pontja szerinti, a földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén ... a szolgáltató által ... a fogyasztónak történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Fejlesztési tartalék bérbeadásra épített lakásra

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás - amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor - aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a lekötött tartalékból nem valósítható meg.A számviteli előírások figyelembevétele mellett a következők szerint kell eljárni:A költségek felmerülésének időszakában- a kulcsrakész állapotban értékesítésre kerülő lakások, illetve- a bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kapott kötbér, kapott térítés elszámolása

Kérdés: A beruházás befejezése, az aktiválás előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogy kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
Részlet a válaszából: […] A beszállító késedelmes teljesítése miatt kapott kötbért az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a pénzügyi rendezéskor, illetve amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez (évekhez)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Több éven át húzódó beruházás - devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség - devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett - üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdéssorozat önmagában is esetenként ellentmondó, de egyértelműen utal arra, hogy a kérdező éppen a devizás tételek árfolyamával kapcsolatos számviteli előírásokat, az Szt. 60. §-át nem ismeri, illetve nem megfelelően kívánja alkalmazni.Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Támogatásnál kevesebb a megvalósult beruházás értéke

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem szabad a bizonylati rend és bizonylati fegyelem követelményeit megsérteni azzal, hogy a gazdasági események egy részét (a nagyobbik részét) nem könyvelik.A támogatás kérdés szerinti céljából (a telephely biztonságosabb megközelítése)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Fejlesztési tartalék felhasználása

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben jelentős beruházásba kezdett, mintegy 320 millió Ft bekerülési értékben. A beruházás üzembe helyezésére várhatóan a 2021. évben kerülhet sor. A 2020. évi beszámoló készítése során a tulajdonosok 100 millió Ft fejlesztési tartalék képzéséről döntöttek. Felhasználható lesz-e a teljes fejlesztési tartalék összege a beruházás üzembe helyezésekor a 2021. évben, figyelembe véve, hogy a többéves beruházás számlái a teljesítésekkel arányosan az előző években folyamatosan kiegyenlítésre kerültek a fejlesztési tartalék képzését megelőzően?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először a kérdés pontosítása.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem járnak el helyesen!Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Víziközmű és útberuházás átadása

Kérdés: Egy ingatlanalap (áfaalany) részéről kialakítás alatt van több telek és egy út. Az út két részből áll: víziközmű és út. A víziközmű engedélyköteles beruházás, és ha kész lesz, akkor ingyenesen át kell adni a helyi szolgáltatónak. A beruházás fordított áfás, mert engedélyköteles. Az ingyenes átadás áfaköteles? A beruházás áfatartalma az alap részéről levonható? Átadásig hogyan szerepel az alap könyveiben? Az út is engedélyköteles beruházás, amit az önkormányzatnak kell majd átadni. Akérdés ugyanaz.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz és a számviteli előírásokhoz igazodóan elő­ször pontosítani kell a kérdést. Az útnak nem része a víziközmű. Sőt maga az út is több részből áll, amelyet külön-külön kell már a beruházás során állományba venni: legalább az alépítményből, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Beruházás költsége saját munkavállalónál

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékébe a beruházás megvalósításában közvetlenül közreműködők költségei akkor vehetők figyelembe, ha azok az adott eszközberuházáshoz egyedileg hozzákapcsolhatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják, de a kérdésben leírtakat pontosítani kell. Egyrészt az eszköz beszerzése bizonyára nem július 30-a, mert akkor a július 17-i kiegyenlítés is elő­leg. Másrészt árfolyam-különbözet nemcsak a július 17-i kiegyenlítéshez kapcsolódik, de az előlegekhez is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
1
2
3
13