Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják, de a kérdésben leírtakat pontosítani kell. Egyrészt az eszköz beszerzése bizonyára nem július 30-a, mert akkor a július 17-i kiegyenlítés is elő­leg. Másrészt árfolyam-különbözet nemcsak a július 17-i kiegyenlítéshez kapcsolódik, de az előlegekhez is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy a nonprofit kft. projektmenedzsmentre nyert támogatása és az önkormányzat beruházási jellegű támogatása szoros kapcsolatban van egymással. Más szavakkal, a kft. menedzseli az önkormányzati beruházás lebonyolítását.Tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a (15) bekezdése szerint a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet feloldani. Ez azt jelenti, hogy a beruházási számlák 16-os számlaosztályon történő elszámolásakor? Ez nem kivitelezhető, hiszen ebben az esetben még nem ismert az, hogy ez mely tárgyi eszköz tao szerinti kartonján jelenjen meg, már elszámolt értékcsökkenési leírásként, mely csökkenti a számított nyilvántartási értéket. Vagyis a fejlesztési tartalék feloldása mindenképpen az üzembe helyezéshez kell hogy kapcsolódjon? Ez egy több évig tartó beruházási folyamatnál azt fogja jelenteni, hogy a fejlesztési tartalék feloldásakor az adott tárgyi eszköznél csak az az összeg vehető figyelembe, amely az üzembe helyezés évében merült fel beruházási kiadásként? (16-os számlaosztály.) Több évig tartó, jelentős, ingatlanhoz kapcsolódó beruházásaink vannak. Ezeknél az üzembe helyezett ingatlanoknál csak egy minimális (rész) összeg számolható el a feloldással amiatt, hogy előfordulhat olyan üzembe helyezés, amikor több év után csak minimális ráfordítás csúszik át a használatbavétel évére. Cégünket ez az értelmezés meglehetősen hátrányosan érinti. A jogalkotói szándék valóban az volt, hogy a több évig tartó beruházások esetén az eszközöknél csak részben vehető figyelembe az egyébként rendelkezésre álló fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék miatt lekötött tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően lehet feloldani. Ez azt jelenti, hogy a beruházási számlán (a 16-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Közvilágítás kiépített vezetékének átadása

Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kiépített közvilágítás költségeit a kft.-nél beruházásként kellett kimutatni, de a vezetékszakaszt a kft. nem veheti rendeltetésszerűen használatba, azt üzemeltetésre az áramszolgáltató társaságnak át kell adnia, a beruházási számláról a beruházás költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség

Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett az a devizakötelezettség, amikor például az euróbankszámlán belül nem különítettek el (nem kötöttek le) a beruházás miatt euróban keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] Bár a számviteli törvény a rendeltetésszerű használat fogalmát külön nem határozza meg, arra az eszközök fogalmi meghatározásából, az eszközök bekerülési értékéből következtetni lehet. Ez a konkrét esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik a telekvásárlásra vonatkozó információ, pedig az a válasz egyértelműségéhez szükséges. Jellemzően kétféle eset lehetséges: a kérdező cég a telket az épülettel egyidejűleg vette meg, vagy a telket az épületvásárlás előtt vagy után vásárolta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerint a Tao-tv. hatálya alá tartozó cég a 7. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság "C" társaság üzletrészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. Az "A" és "B" társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltették, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyvelték. 2019-ben az "A", "B" és "C" társaság beolvadt a "D" társaságba. Így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség a "D" társaságra szállt át. "C" társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének a tulajdonosa "D" társaság volt. Az összeolvadás révén a "C" társaság tulajdonában álló ingatlan átkerült "D" társaság tulajdonába (a két épületrész egy hrsz.-en összevonásra került). "D" társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, a közeljövőben is kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Ebben az esetben az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata "D" társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem tekinthető!Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke – az Szt. szerint – az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Pályázatírás költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjat is kikötöttek, a pályázatírási díjon felül. (A szerződés pályázatírásról és sikerdíj megállapításáról szól.) A pályázat gépek beszerzéséhez kapcsolódik. A sikerdíj a tárgyi eszközök aktiválandó költségei között elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke – főszabályként – az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
2
3
4
14