5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Adószámos magánszemélyként nyilvántartott adózó mezőgazdasági tevékenységet végez, juh- és kecsketenyésztést. 2024. évre megfizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot (11.300 Ft/hó). Tekinthető-e ez alapján nem biztosított őstermelőnek úgy, hogy a jövedelem után nem kell fizetnie járulékot, csak a 15% szja terheli? A jövedelem megállapítása történhet-e a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint? Éves bevétele: 1.300.000 Ft, és 504.000 Ft támogatást kapott.

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?

Kérdés: A lezárt 2023. évhez kapcsolódó, módosító tételek 2024. évi helyes könyveléséhez kérem a segítségüket. Az energiaszolgáltató szállító 2024. évi egyenlege a főkönyvi kivonat alapján: –1.035.073 Ft visszatérítés, a szállítóval történő teljes körű levezetés, egyeztetés (sztornószámlák, mínuszszámlák, elszámolószámlák) alapján a tényleges visszatérítés összege –1.255.672 Ft. A 220.599 Ft különbözetet hogyan kell helyesen könyvelni, ha a szállítói analitika egyezik, és a főkönyvnél van az eltérés, a különbözetet a 2025. évben visszautalta a szolgáltató? T 4541 – K 412 Tőketartalék?
A másik kérdésem: A 2023. IV. negyedév időszakra utólag áfaellenőrzés történt. Az önellenőrzés eredményeként a visszaigényelhető alap 11.268 Ft-tal, a visszaigényelhető áfa összege 3042 forinttal csökkent, a bruttó összeg összesen 14.310 forint. Az áfaellenőrzés a szállító felé kifizetett étkezésidíj-számlát érintette, ami egy vásárolt szolgáltatás. Az étkezésidíj-számla könyvelése: T 5217, 466 – K 4541. (A szállító felé a rendezés 2024. évben teljeskörűen megtörtént.)

Kérdés: Építőipari vállalkozás jellemzően saját vállalkozásban épített lakásokat értékesít magánszemélyek részére. A 2024-ben induló építkezés teljes mértékben generálkivitelezőn keresztül történt. 2024. év végéig az építkezés nem fejeződött be, árbevétel nem keletkezett. Iparűzésiadó-alap nem volt. 2025. év során folytatódik és befejeződik az építkezés, az értékesítés során bevétele keletkezik a vállalkozásnak, amivel szemben már el tudjuk számolni az építkezés költségeit. Hogyan szerepeltessük a 2024. év beszámolójában a félkész építkezést? Járható út lenne-e a költségek időbeli elhatárolása? 2025-ben iparűzésiadóalap-csökkentő tételként a telek bekerülési értékét és a 2 év során felhasznált anyagok költségét szeretnénk elszámolni. Számviteli, illetve iparűzésiadó-törvények vonatkozásában ez így megfelelő? Mi a megoldás? Esetleg projektelszámolás keretében az arányos bevétel elszámolása 2024-ben?

Kérdés: A számviteli törvény 22. § (2) bekezdése így rendelkezik: „Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett.” Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett. Szeretnénk azonban informatívabbá tenni mérlegünket és eredménykimutatásunkat az egyszerűsített éves beszámoló tételeinek további tagolásával. Az IM OBR rendszer az egyszerűsített éves beszámoló kitöltése során nem teszi lehetővé a tételek (sorok) további tagolását. Ezért az IM OBR rendszer éves beszámoló formátumát választanánk, vagyis az éves beszámoló sorainak megfelelően tagolnánk tovább az egyszerűsített éves beszámoló tételeit (sorait). A kiegészítő melléklet címlapján hívnánk fel a figyelmet arra, hogy „Társaságunk egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, de annak sorait az éves beszámoló sorainak megfelelően tovább tagolta”. Beszámolónkat egyébként az éves beszámoló formátumának használatától eltekintve, az egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó előírások szerint készítenénk el, és tennénk közzé. Kérdésünk: elfogadható-e ez a megoldás?

Kérdés: A 2024. évi leltározás során többletet állapítottak meg cégünk terménykészlete esetében. A fellelt készlet értékesítésére 2025-ben kerül sor. 2024. évben a fellelt készletet piaci értéken állományba vettük, és egyéb bevételt számoltunk el. Az egyéb bevételt a fellelt készlettel kapcsolatban el kell határolni?

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelynek külföldi tulajdonosa van. CED-pályázaton indult a cég, amelyet el is nyert. A pályázatból befolyt összeget tovább is utalta egy külföldi cégnek (amelyben van részesedése), ázsiós tőkeemelésként. Ennek a folyamatnak a könyveléséhez kérek segítséget.

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?