111 cikk rendezése:
21. cikk / 111 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
22. cikk / 111 Autópálya-matrica elszámolása munkába járásnál
Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti. Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot is, a matricavásárlásról szóló számla, a bírságról hozott határozat alapján. Ezen juttatások, költségtérítések adókötelesek?
23. cikk / 111 Lízingelt személygépkocsi kölcsönadása
Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?
24. cikk / 111 Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt
Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
25. cikk / 111 Csatornahasználati növekmény számlája
Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?
26. cikk / 111 Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése
Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
27. cikk / 111 Önszámlázás következményei
Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
28. cikk / 111 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
29. cikk / 111 Vagyonkezelés – kezelt vagyon kivezetése
Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
30. cikk / 111 Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel
Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
