188 cikk rendezése:
1. cikk / 188 Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése
Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
2. cikk / 188 Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát
Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
3. cikk / 188 Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése
Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
4. cikk / 188 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. de-cember 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
5. cikk / 188 Lekötött betét és kamatának könyvelése
Kérdés: A banknál lekötött összeg (például 500 ezer forint) könyvelését és újra lekötését a kamattal együtt hogyan kell könyvelni? Vita van arról, hogy csak a kamatot könyveljük, mert az a bevétel. A betétlekötés után a tőkésített összeg újra lekötésre kerül. Fogyatékkal élőkkel dolgozunk. Mentorunk is bizonytalan a dologban, szeretnénk elkerülni, hogy tévesen halmozódjon az összeg a könyvelésben.
6. cikk / 188 Garanciális csere számlázása
Kérdés: Egy termék garanciális cseréjénél kell-e jóváíró számlát készíteni a vevő részére, vagy elegendő, ha a garanciajegyen tüntetjük fel a termék cseréjének idejét és az új termék gyári számát? A termékcserénél az új termékre újraindul a garanciaidő?
7. cikk / 188 Külföldi tankolás áfájának visszaigénylése
Kérdés: Tehergépjármű külföldi tankolások áfáját az ELEKAFA nyomtatványon igényeljük vissza, amelynek az átfutási ideje majdnem két év. 2022. évi tankolások után az áfa-visszaigénylést 2023 szeptemberében adtuk be, az áfa összegét 2024 augusztusában kaptuk meg. 2022-ben a tankolások áfáját is, azaz a számlát bruttó módon anyagköltségként könyveltük. Hová könyveljük a 2024-ben visszatérített áfaösszeget, és hogy könyveljük helyesen a beérkező tankolási bizonylatok áfáját? Esetleg egyéb követelésként kellene (a külföldi adóhatósággal szemben) könyvelni a bejövő bizonylatok áfatartalmát rögtön a könyveléskor? Mivel éveken át húzódik a visszaigénylés folyamata, és nem biztos, hogy visszakapjuk a teljes összeget, szeretném tudni, hogyan tudjuk könyvelni szabályszerűen a számlákat és a visszatérített áfa összegét.
8. cikk / 188 Szükséges-e, hogy a számla a könyvelőirodánál legyen?
Kérdés: Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
9. cikk / 188 Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
10. cikk / 188 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
