18 találat a megadott bizonylatolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nyilvántartásokhoz szükséges bizonylattal rendelkezni kell.A bizonylat lehet idegen vagy saját bizonylat. A saját bizonylatot a magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig állítja ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles.A saját bizonylatot alá kell írni. A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Ptk. 220. § szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tonerek darabszámát, legfontosabb jellemzőit, valamint a kiállítás dátumát, az átadó/átvevő aláírását. Ha van piaci értéke az átvett festékpatronoknak, tonereknek, akkor azt is fel kell tüntetni. Ezen belső bizonylat alapján kell az átvett eszközöket nyilvántartásba venni (a könyvviteli nyilvántartásokban csak akkor kell rögzíteni a festékpatronok, tonerek átvételét, ha azoknak reális piaci értékük van). Ha a magánszemélyek nem ragaszkodnak az üres festékpatronok, tonerek átvételének az igazolásához, azokat az erre a célra kijelölt gyűjtődobozban helyezik el, akkor a társaság belső szabályzata szerint meghatározott időszakonként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehet, a számlát a könyvelést alátámasztó bizonylatként a munka­adónál (a cégnél) kell megőrizni. Ha a cipő a garanciális időn belül meghibásodik, ezt a munkavállaló (a vevő) hozza a munkaadója tudomására, és egyben írásban kérje ehhez a munka­adó hozzájárulását. Ezen hozzájárulás birtokában reklamáljon, és amennyiben jogos a reklamációja, a bolt a visszavett áruról (cipőről) számlával egy tekintet alá eső okiratot (helyesbítő, illetve sztornószámlát) állítson ki az eredeti számlára[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg annak egy részét a munkavállalóval, ha a használat kedvezményes. Nyilvánvaló, hogy több munkavállaló esetében ez nem valósítható meg, vagy csak jelentős adminisztrációval lehet a törvényi követelményeknek érvényt szerezni. Ezért keresni kell egy olyan megoldást, amely a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek megfelel. Az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatért kifizetésre kerülő díjat, összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, természetesen bizonylat alapján. A könyvviteli nyilvántartásokban azonban nemcsak külső (a munkáltató nevére szóló) bizonylat (számla) alapján lehet könyvelni, hanem belső bizonylat alapján is, ha ennek a rendjét a társaság bizonylati szabályzata, illetve a vállalati számlarend a társaság képviseletére jogosult személy által elfogadott módon tartalmazza. A kérdésben szereplő esetben az elektronikus úton kibocsátott, a munkavállaló nevére szóló és kinyomtatott számla még nem elegendő arra, hogy a munkáltató az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat díját kifizesse. Kell annak az igazolása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előírást vagy megkötést nem tartalmaz. A belföldi vevő által visszaszállított termék esetében akkor állítható ki a számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla), ha arra annak a számlának az adatait fel lehet vezetni, amely számlát a visszaszállított termék értékesítésekor állítottak ki. Ennek - az értékesítéskor kiállított - számlának az adattartalmát módosítja a számlával egy tekintet alá eső okirat azzal, hogy - többek között - tartalmazza a visszaszállított termék megnevezését, mennyiségét, egységárát, ellenértékét és a fizetendő áfát (a mennyiség és az értékadatok negatív előjellel). Ezen számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) alapján - az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint - a visszavétel (a visszaszállítás) időpontjában (nem az eredeti teljesítés időpontjában) csökken az értékesítés nettó árbevétele, a fizetendő áfa alapja és összege, az eladott áruk beszerzési értékének csökkenő összegével nő a vásárolt készletek értéke. Ha az értékesítésről kiállított számlához - a fentieknek megfelelően - nem rendelhető hozzá a számlával egy tekintet alá eső okirat, akkor a vevőnek kell a visszaszállított termékeket számláznia, a kérdező társaságnál pedig beszerzésként elszámolnia. Hasonló módon kell eljárni az anyavállalattal való kapcsolatban is. Az anyavállalathoz visszaszállított termékeknél közölni kell az anyavállalattal,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az árverési jegyzőkönyv is. Nem megfelelő bizonylat azonban az ellenérték kifizetéséhez a vásárlás értékéről kiállított nyugta. Az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen az adós szövetkezet eszközeit értékesítették. Az árverési vétel hatályával az értékesítés megtörtént, az értékesítésről pedig mind az Szt., mind az Áfa-tv. előírásai alapján számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Az adóst tehát áfafizetési kötelezettség is terheli, természetesen a vevőt pedig - ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak - az áfalevonási jog illeti meg. A nyugta alapján az áfa nem vonható le, ahhoz is szükséges a számla. Amennyiben az árverésen értékesített eszközökről az adós a számlát nem állítja ki, akkor megsérti az Szt. 165. §-ának előírásait, továbbá nem tesz eleget az Áfa-tv. 16. §-ában előírt adófizetési kötelezettségének, az Áfa-tv. 43. §-a szerinti számlaadási kötelezettségének. Mit tehet a vevő? Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják). Egyebekben, ha a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használ saját tulajdonú személygépjárművet és azzal összefüggésben költséget kíván elszámolni, akkor az Szja-tv. 5. számú mellékletének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonható le. Ez az elszámolás egyszerű, de csak a bérlet, illetve a menetjegy leadása után, azaz utólag történő kifizetéssel alkalmazható (a munkavállaló hitelezi meg a munkába járás helyközi utazási költségének jogszerűen a munkáltatót terhelő hányadát). A másik módszer az, amikor az utazási bérletet (esetleg a menetjegyet is) közvetlenül a munkáltató (vagy közvetve a munkavállaló, de a munkáltató nevére szóló számlával) vásárolja meg, és adja át a munkavállalónak. Ez esetben a munkáltató (az intézmény) a nevére szóló számla alapján az utazási bérlet (a menetjegy) teljes árát elszámolja a személyi jellegű egyéb kifizetések között, az áfát pedig, amennyiben az adóköteles tevékenység érdekében merült fel, levonásba helyezi. (Természetesen, ha az intézmény alanyi adómentes, vagy az utazási költségek a tárgyi adómentes tevékenység érdekében merültek fel, az áfa nem vonható le, és így az áfa is az utazási költséggel együtt költségként számolandó el!) A munkavállaló által megtérítendő összeget pedig mint közvetített szolgáltatást a fizetendő áfa felszámításával számlázni kell, és a számla alapján árbevételként elszámolni. A munkavállalóra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A reprezentáció fogalmából következik: először azt kell dokumentálni, hogy az adott vállalkozás tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai stb. rendezvényről van szó, azt mikor tartják (tartották), kiknek a részvételével, mi a témája, tárgya, milyen jellegű az stb., természetesen hasonlóan dokumentálni az állami, egyházi ünnepek rendezvényeit is; bizonylatokkal, számlákkal alátámasztani a rendezvények vendéglátásának és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak a költségeit[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]már az előleg átvételét megelőzően kiállítja. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében az előleg a megfizetéssel teljesített, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamely ok miatt meghiúsul, a visszafizetett előleg összege az adó alapját csökkenti [Áfa-tv. 22. §-a (5) bekezdésének c) pontja]. Az előleg visszafizetésekor a visszafizetőnek - az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése alapján - helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátania. E helyesbítő bizonylaton szerepeltetni kell a 45. §-ának (2) bekezdésében előírt adatokat, köztük az eredeti előleg összegét, negatív előjellel. Egyéb esetekben a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlában kell az előleg összegét - a számlát helyettesítő okmányra való utalással - negatív (adóalapot, illetve adót csökkentő) tételként szerepeltetni. Meg kell jegyezni, a számlába[…] részlet vége a válaszból.