Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott bizonylatolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Egyéni vállalkozó bizonylatkiállítási kötelezettsége

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásokhoz szükséges bizonylattal rendelkezni kell.A bizonylat lehet idegen vagy saját bizonylat. A saját bizonylatot a magánszemély a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig állítja ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles.A saját bizonylatot alá kell írni. A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Ptk. 220. § szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6114
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Érték nélküli visszavétel bizonylatolása

Kérdés: Cégünk nyomatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket vagy visszavásároljuk, vagy érték nélkül vesszük vissza a magánszemélyektől. Ez utóbbi esetben mi a teendő? Milyen bizonylat alapján történjen a könyvelés?
Részlet a válaszból: […]tonerek darabszámát, legfontosabb jellemzőit, valamint a kiállítás dátumát, az átadó/átvevő aláírását. Ha van piaci értéke az átvett festékpatronoknak, tonereknek, akkor azt is fel kell tüntetni. Ezen belső bizonylat alapján kell az átvett eszközöket nyilvántartásba venni (a könyvviteli nyilvántartásokban csak akkor kell rögzíteni a festékpatronok, tonerek átvételét, ha azoknak reális piaci értékük van). Ha a magánszemélyek nem ragaszkodnak az üres festékpatronok, tonerek átvételének az igazolásához, azokat az erre a célra kijelölt gyűjtődobozban helyezik el, akkor a társaság belső szabályzata szerint meghatározott időszakonként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Cserélt áru bizonylatolása

Kérdés: A vásárláskor a boltban a vevő áfás számlát kért munkahelyi elszámolásra. Féléves garanciaidőn belül visszahozza a cipőt, jogos a reklamációja, visszaadjuk a pénzt. Hogyan kell ezt helyesen bizonylatolni, hogy ne legyen ugyanazon árura kétszeres elszámolás a munkahelyen? Jóváíró számlát állítunk ki a pénz visszaadásakor, amelynek eredeti példányát a vevővel aláírás ellenében átvetetjük? Kell-e ragaszkodnunk - ez esetben - a vásárláskor kiadott eredeti számlához?
Részlet a válaszból: […]lehet, a számlát a könyvelést alátámasztó bizonylatként a munka­adónál (a cégnél) kell megőrizni. Ha a cipő a garanciális időn belül meghibásodik, ezt a munkavállaló (a vevő) hozza a munkaadója tudomására, és egyben írásban kérje ehhez a munka­adó hozzájárulását. Ezen hozzájárulás birtokában reklamáljon, és amennyiben jogos a reklamációja, a bolt a visszavett áruról (cipőről) számlával egy tekintet alá eső okiratot (helyesbítő, illetve sztornószámlát) állítson ki az eredeti számlára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4623
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Az internethasználat bizonylata

Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?
Részlet a válaszból: […]meg annak egy részét a munkavállalóval, ha a használat kedvezményes. Nyilvánvaló, hogy több munkavállaló esetében ez nem valósítható meg, vagy csak jelentős adminisztrációval lehet a törvényi követelményeknek érvényt szerezni. Ezért keresni kell egy olyan megoldást, amely a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek megfelel. Az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatért kifizetésre kerülő díjat, összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, természetesen bizonylat alapján. A könyvviteli nyilvántartásokban azonban nemcsak külső (a munkáltató nevére szóló) bizonylat (számla) alapján lehet könyvelni, hanem belső bizonylat alapján is, ha ennek a rendjét a társaság bizonylati szabályzata, illetve a vállalati számlarend a társaság képviseletére jogosult személy által elfogadott módon tartalmazza. A kérdésben szereplő esetben az elektronikus úton kibocsátott, a munkavállaló nevére szóló és kinyomtatott számla még nem elegendő arra, hogy a munkáltató az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat díját kifizesse. Kell annak az igazolása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4423
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket - ha nem értékesítette Magyarországon - visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszból: […]előírást vagy megkötést nem tartalmaz. A belföldi vevő által visszaszállított termék esetében akkor állítható ki a számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla), ha arra annak a számlának az adatait fel lehet vezetni, amely számlát a visszaszállított termék értékesítésekor állítottak ki. Ennek - az értékesítéskor kiállított - számlának az adattartalmát módosítja a számlával egy tekintet alá eső okirat azzal, hogy - többek között - tartalmazza a visszaszállított termék megnevezését, mennyiségét, egységárát, ellenértékét és a fizetendő áfát (a mennyiség és az értékadatok negatív előjellel). Ezen számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő számla) alapján - az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint - a visszavétel (a visszaszállítás) időpontjában (nem az eredeti teljesítés időpontjában) csökken az értékesítés nettó árbevétele, a fizetendő áfa alapja és összege, az eladott áruk beszerzési értékének csökkenő összegével nő a vásárolt készletek értéke. Ha az értékesítésről kiállított számlához - a fentieknek megfelelően - nem rendelhető hozzá a számlával egy tekintet alá eső okirat, akkor a vevőnek kell a visszaszállított termékeket számláznia, a kérdező társaságnál pedig beszerzésként elszámolnia. Hasonló módon kell eljárni az anyavállalattal való kapcsolatban is. Az anyavállalathoz visszaszállított termékeknél közölni kell az anyavállalattal,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4332
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Árverésen vásárolt eszközök bizonylata

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
Részlet a válaszból: […]az árverési jegyzőkönyv is. Nem megfelelő bizonylat azonban az ellenérték kifizetéséhez a vásárlás értékéről kiállított nyugta. Az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen az adós szövetkezet eszközeit értékesítették. Az árverési vétel hatályával az értékesítés megtörtént, az értékesítésről pedig mind az Szt., mind az Áfa-tv. előírásai alapján számlát kell kiállítani, az áfa felszámításával. Az adóst tehát áfafizetési kötelezettség is terheli, természetesen a vevőt pedig - ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak - az áfalevonási jog illeti meg. A nyugta alapján az áfa nem vonható le, ahhoz is szükséges a számla. Amennyiben az árverésen értékesített eszközökről az adós a számlát nem állítja ki, akkor megsérti az Szt. 165. §-ának előírásait, továbbá nem tesz eleget az Áfa-tv. 16. §-ában előírt adófizetési kötelezettségének, az Áfa-tv. 43. §-a szerinti számlaadási kötelezettségének. Mit tehet a vevő? Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1917
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Cégautóadóhoz bizonylat

Kérdés: A cégautóadó megfizetése esetén milyen jogszabály írja elő a menetlevél vagy útvonal-nyilvántartás vezetésének kötelezettségét?
Részlet a válaszból: […](így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják). Egyebekben, ha a magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használ saját tulajdonú személygépjárművet és azzal összefüggésben költséget kíván elszámolni, akkor az Szja-tv. 5. számú mellékletének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1795
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszból: […]vonható le. Ez az elszámolás egyszerű, de csak a bérlet, illetve a menetjegy leadása után, azaz utólag történő kifizetéssel alkalmazható (a munkavállaló hitelezi meg a munkába járás helyközi utazási költségének jogszerűen a munkáltatót terhelő hányadát). A másik módszer az, amikor az utazási bérletet (esetleg a menetjegyet is) közvetlenül a munkáltató (vagy közvetve a munkavállaló, de a munkáltató nevére szóló számlával) vásárolja meg, és adja át a munkavállalónak. Ez esetben a munkáltató (az intézmény) a nevére szóló számla alapján az utazási bérlet (a menetjegy) teljes árát elszámolja a személyi jellegű egyéb kifizetések között, az áfát pedig, amennyiben az adóköteles tevékenység érdekében merült fel, levonásba helyezi. (Természetesen, ha az intézmény alanyi adómentes, vagy az utazási költségek a tárgyi adómentes tevékenység érdekében merültek fel, az áfa nem vonható le, és így az áfa is az utazási költséggel együtt költségként számolandó el!) A munkavállaló által megtérítendő összeget pedig mint közvetített szolgáltatást a fizetendő áfa felszámításával számlázni kell, és a számla alapján árbevételként elszámolni. A munkavállalóra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1715
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: A reprezentáció bizonylatai

Kérdés: A reprezentációs költségek elszámolásához a számlán kívül még milyen dokumentum szükséges?
Részlet a válaszból: […]ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A reprezentáció fogalmából következik: először azt kell dokumentálni, hogy az adott vállalkozás tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai stb. rendezvényről van szó, azt mikor tartják (tartották), kiknek a részvételével, mi a témája, tárgya, milyen jellegű az stb., természetesen hasonlóan dokumentálni az állami, egyházi ünnepek rendezvényeit is; bizonylatokkal, számlákkal alátámasztani a rendezvények vendéglátásának és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak a költségeit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1514
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Az előleg bizonylatolása

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
Részlet a válaszból: […]már az előleg átvételét megelőzően kiállítja. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése értelmében az előleg a megfizetéssel teljesített, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamely ok miatt meghiúsul, a visszafizetett előleg összege az adó alapját csökkenti [Áfa-tv. 22. §-a (5) bekezdésének c) pontja]. Az előleg visszafizetésekor a visszafizetőnek - az Áfa-tv. 45. §-ának (1) bekezdése alapján - helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kibocsátania. E helyesbítő bizonylaton szerepeltetni kell a 45. §-ának (2) bekezdésében előírt adatokat, köztük az eredeti előleg összegét, negatív előjellel. Egyéb esetekben a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlában kell az előleg összegét - a számlát helyettesítő okmányra való utalással - negatív (adóalapot, illetve adót csökkentő) tételként szerepeltetni. Meg kell jegyezni, a számlába[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1437
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést