Bankgarancia költségvetési szervnél

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Beruházás keretében felépítettünk egy, a gyermekeket befogadó otthont. A munka elkészült, a műszaki átadás megtörtént, a szerződés szerinti összeget teljes egészében pénzügyileg rendeztük. A szerződés 2% jótállási biztosítékot köt ki, melyet a kivitelező bankgarancia formában nyújtott a részünkre. Hogyan kell a bankgaranciát nyilvántartani a könyveinkben, hogyan könyveljük le?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás kivitelezésére a vállalkozóval kötött szerződés jótállási biztosítékot tartalmaz.Amennyiben 2% jótállási biztosíték a vállalkozó számlájából visszatartásra került volna, akkor a ki nem fizetett összeg a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Osztalékfizetésről hozott határozat módosítása

Kérdés: "A" kft. a 2020. évi beszámoló elfogadásáról szóló határozatában 2021. 05. 10-én az adózott eredmény terhére 100 millió Ft osztalékfizetésről határozott. 2021. 09. 29. nappal a korábban közzétett határozatát, annak meghozatalára visszaható hatállyal, az adózott eredmény felhasználása vonatkozásában 50 millió forinttal módosította a kifizethető osztalék összegét, szem előtt tartva az osztalékfizetési korlát szabályait. Helyesen járt-e el a kft. akkor, amikor a szeptemberi határozatot az osztalék növekedéseként, illetve az eredménytartalék csökkentéseként rögzítette a főkönyvi könyvelésben? A módosító határozat - bírósági ítéletre hivatkozva - a jogi képviselő szerint egy jogszerű határozat.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyona alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. A közzététel biztosíték arra, hogy a piac szereplői hozzáférhessenek a beszámolóban szereplő adatokhoz, és azokat döntéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Tőketartalék leszállítása tulajdonosváltásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. 2016-ban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett tőke 3,5 millió Ft, az ázsió összege pedig 21 millió Ft. Az ázsió összege jelenleg a tőketartalékban található. A kft. tulajdonosváltás előtt áll, és ezzel együtt szeretné megszüntetni a tőketartalékát is. Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a tőketartalék összegét csak tőkeleszállítással arányosan lehet visszafizetni. Az eladó (előző) tulajdonos szeretné visszakapni az általa befizetett összeget, az új tulajdonos pedig nem szeretne tőketartalékot kimutatni a könyveiben. Amikor a cég eladásra kerül, leszállítható-e a jegyzett tőke összege nullára, hogy a tőketartalék összegét vissza lehessen fizetni úgy, hogy az új tulajdonos egyből dönthessen a jegyzett tőke felemeléséről a Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdését figyelembe véve? Illetve a tag kiválásakor a tulajdoni része arányában visszafizethető-e a tőketartalék összege? Milyen egyéb módon fizethető ki a tőketartalék összege az eladó tulajdonos részére?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő-tulajdonos külső tőke bevonásával csak hárommillió forintra emeli azt. Ez viszont feltételezhetően a hitelezők részéről biztosíték nyújtásának igényével járna. (Kapcsolódó kérdés: a biztosítékot a régi vagy az új tulajdonos nyújtsa?)A leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Tőkeleszállítás esetén a kivont tőkét mikor kell kifizetni?

Kérdés: Tőkekivonással történő tőkecsökkentés miatt a tulajdonosok felé keletkezett kötelezettséget mikor kell kifizetni? Melyik jogszabály írja elő, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvben meg kell határozni a kifizetés legkésőbbi időpontját? Ha kötelező a kifizetés időpontját meghatározni, akkor lehet 5 év is? (A társaságban egy ingatlan van. Az ingatlanra a vevő opciót kért, 4 hónapot.) Ha a vevő eláll a vételtől, akkor új vevőt kell találni. Az osztrák tulajdonos azonnal szeretné a befektetett pénzét megkapni. Így fontos, hogy a tőkecsökkentés a cégbíróságon bejegyzésre kerüljön. Az ingatlan eladása után a céget felszámolják.
Részlet a válaszából: […] ...hozott határozatot a Ptk. 3:203. §-a szerint közzé kell tenni, kétszer, legalább 30 nap elteltével. Ha indokolt, a hitelezők számára biztosítékot kell nyújtani, és csak az után lehet a társasági szerződés módosítását a cégbírósághoz benyújtani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Házipénztár vezetése könyvelés mellett

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...látja el, aki a partnertársaság könyvelési bizonylataival sohasem kerül kapcsolatba, a házipénztár pénzkezelési szabályzata pedig biztosíték arra, hogy csak a partnertársaság házipénztárában bekövetkezett változások bizonylatait rögzítse a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor - tapasztalatunk szerint - közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat elsősorban a Ptk. 3:202-3:203. §-ai tartalmazzák, de nem lehet eltekinteni a Ptk. 3:204-3:206. §-aitól (biztosíték a hitelezők számára) és egyéb előírásaitól, valamint a számviteli törvényben rögzített szabályoktól sem.A kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Közvetített szolgáltatások nyilvántartása

Kérdés: A könyvvizsgálóval történt vita során felmerült, hogy kell-e nyilvántartást vezetni a közvetített szolgáltatásokról, és ha igen, mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...kellene kimutatnia. Ha olyan számlát bocsátanak ki, amelyen csak a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" kitétel szerepel, nincs biztosíték arra, hogy az a számla a megrendelő javára megrendelt szolgáltatást foglalja magában, jelentheti viszont azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd - amikor a vevő neki teljesített - utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktorcég nem veheti követelésként nyilvántartásba. (A Ptk. szerint a faktorcégnek a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeznie!)Ahhoz azonban, hogy a faktor jogosult legyen a követelést behajtani, az adósnak (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja.Biztosíték a hitelező részéreAz átalakuló, egyesülő, szétváló jogi személyek sok esetben mellőzik a közzététel során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...két alkalommal - harmincnapos eltéréssel - közzé kell tenni. Az első közzétételt megelőzően keletkezett követelés jogosultja megfelelő biztosítékot igényelhet.Tekintettel arra, hogy a tőkekivonással történő tőkeleszállítás a társaság "részbeni jogutód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
1
2
3
7