Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott bónusz tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adott bónusz elszámolhatósága

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?
Részlet a válaszból: […]adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa az, ami számításba vehető. Ezek mindegyikét az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A kérdésre egyértelmű nem a válasz. Egyrészt, mert a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint az adózónak (a juttatónak) a juttatásban részesülő nyilatkozatával kell rendelkeznie, másrészt azért nem, mivel a letöltött e-beszámoló ugyan tartalmazza az eredményt, de nem ad[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5544
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Forgalommal arányosan adott engedmény rendezése

Kérdés: Az utólag adott bónuszt csak utalással vagy készpénzzel lehet kiegyenlíteni? Megengedett, hogy a két társaság - jegyzőkönyv alapján - követelését a kötelezettségével szemben összevezetve egyenlítse ki?
Részlet a válaszból: […]az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben, az engedményt kapó pedig az egyéb bevételek között az egyéb követelésekkel szemben számolja el, függetlenül a pénzügyi rendezéstől. Az elszámolás dokumentuma a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményről a teljesítést megelőzően kötött szerződésben foglalt feltételek teljesüléséről a két fél által aláírt jegyzőkönyv is lehet. Ha ezen jegyzőkönyv azt dokumentálja, hogy a szerződésben rögzített feltételek az üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, akkor a jegyzőkönyv alapján az összegszerűségében is meghatározott engedmény az üzleti évre könyvelendő. Az előbbiek szerint kimutatott követelés, illetve kötelezettség rendezésére a két félnek kell megállapodnia. A rendezés történhet úgy, hogy az engedményt adó átutalja az engedmény összegét (a készpénzzel történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5419
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Bónusz vagy utólag adott engedmény?

Kérdés: Amennyiben a vevő a 2011. évben számláit határidőre kifizeti, azaz az éves bruttó számlaérték legalább 95%-át a fizetési határidő napján jóváírják, akkor az eladó az éves forgalom után + 0,5% bónuszt fizet. (A vevővel skontómegállapodás is van, amely szerint 60 napos fizetési határidő és 15 napon belüli fizetés esetén 2% skontót kap.) Egy másik szerződésben az áruforgalmi bónuszok között szerepel pénzügyi bónusz, amelynek feltétele bankgarancia nyitása. Elszámolása negyedévenként utólag történik, áfa nélkül, utólag adott engedményként (bónuszként). Minek minősülnek ezek a bónuszmegállapodásban rögzített pénzügyi feltételektől függő engedmények?
Részlet a válaszból: […]elszámolni. Az utólag adott/kapott engedmény az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - szerződés szerinti összeg. Ennek nem felel meg a pénzügyi rendezés alapján meghatározott, bár az éves forgalom után számított bónusz. A bónusz a megállapodás szerinti pénzügyi teljesítés jutaléka, nem egy szolgáltatás ellenértéke, ezért azt a rendkívüli bevételek között számolhatja el a vevő, mint véglegesen kapott pénzeszközt akkor, amikor az eladó azt pénzügyileg rendezte. Megjegyzés a skontóhoz: a megállapodásban rögzíteni kell a késedelmi kamat mértékét is, hiszen legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott engedmény számolható el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között (a kérdés szerinti adatok alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5401
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz - forgalom alapján utólag adott engedmény - nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszból: […]árura vagy szolgáltatásra váltható bon, kupon, kártyapont vagy jóváírás is. Kifizetői adóteher mellett adható 2011-ben és 2012-ben is - csekély értékű ajándékként - legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány. Csekély értékű ajándékot adhat: - a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának; - a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának; - a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, továbbá - a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak; - a kifizető olyan magánszemélynek, akinek az adóévben más jövedelmet nem juttat. A kifizető az általa juttatott csekély értékű ajándékokról nyilvántartást köteles vezetni. Jövedelemnek a juttatás értéke minősül, amely ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetében annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A személyi jövedelemadó alapja és az egészségügyi hozzájárulás alapja is az előzőek szerint meghatározott jövedelem 1,19-szerese, amely után a kifizetőnek 16 százalék személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5339
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk - a vele kötött szerződés szerint - bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszból: […]eladónak. (Előleg a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően fizetett pénzösszeg, amelyet a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékébe beszámítanak.) Nem tekinthető foglalónak sem, egyrészt más a foglaló rendeltetése, másrészt a foglalót is a vevő fizeti az eladónak. Az előre fizetett "bónusz" nem tekinthető - jogszerűen - az utólag adott engedmények előre fizetett összegének. Így annak elszámolási szabályai nem alkalmazhatók. Az előre fizetett "bónusz" nem minősíthető kölcsönnek sem, mivel hiányoznak a kölcsönre jellemző kritériumok (kamat, visszafizetés időpontja stb.), továbbá a vállalkozások közötti hitelnyújtás jogszabályi feltételei. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből az következik, hogy a kérdésben szereplő előre fizetett "bónusz"-t a pénzmozgással egyidejűleg az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint rendkívüli bevételként kell - mint véglegesen átvett pénzeszközt - elszámolni, amely összeget - mivel nem fejlesztési célú támogatás - nem lehet időbelileg elhatárolni (könyvelési tétel: T 384 - K 9895). Az előre fizetett "bónusz"-t[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 541
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Utólag adott árengedmény számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 1. számában a 9. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés: egyoldalúan felkínált, forgalommal arányosan utólag adott árengedmény esetén lehet-e számlahelyesbítéssel élni, és ennek összege csökkenti-e az áfaalapot?
Részlet a válaszból: […]tartalmától függően - minden korábbi vásárlására visszamenőlegesen meghatározott értékű árengedményt vagy a korábban megvásárolt termék minden mennyiségi egységéből x forint engedményt kap a szállítójától. Ilyen visszamenőleges árengedmény esetén az engedmény rendezése nem történhet meg az utolsó szállításról kiállított számlával, mivel az Áfa-tv. 22. §-ának (5) bekezdése alapján adóalapot csökkentő utólagos árengedmény csak egy-egy konkrét teljesítéshez köthető. A helyes eljárás ebben az esetben, hogy az összes korábbi konkrét teljesítéshez/teljesítésekhez kapcsolódóan helyesbítő számlát (számlákat) kell kiállítani, amely(ek)ben már a csökkentett adóalap és az e szerinti adó összegét mutatják ki. A helyesbítő számlára szigorú tartalmi-alaki követelmények vonatkoznak, amelyeket az Áfa-tv. 45. §-a határoz meg. Tekintettel arra, hogy a helyesbítő számlát - amennyiben az adó alapja vagy az áthárított adó összege csökken - a kibocsátás napját magában foglaló adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, az adminisztráció egyszerűsítése érdekében bizonyos esetekben a csoportos helyesbítés is elfogadható. Így, amennyiben a fent meghatározott eset áll fenn - tehát pl. minden egyes konkrét teljesítéshez x% engedmény társul -, akkor az elszámolás egy helyesbítő számlával is megoldható úgy, hogy abban valamennyi korábbi számlára történik hivatkozás, valamennyi korábbi számla helyesbítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 258
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszból: […]számlát, akkor megsértik a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat, olyan "gazdasági eseményről" állítanak ki számlát, ami nem történt meg, ami mögött nincs megfelelő tartalom. A forgalommal arányosan utólag adott-kapott engedmény számviteli törvényben rögzített szabályai [az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja és 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja] az adminisztrációt egyszerűsítik (nem kell az eladónak a helyesbítő számlák tömegét kiállítania). Hamis az az érvelés, ha számlát bocsátanak ki (mint írtuk, törvényellenesen!), jobban érvényesül az összemérés és a valódiság elve. Ugyanis éppen a vevőnél sérül mind a valódiság, mind az óvatosság, mind az összemérés elve, hiszen olyan bevételt számol el, amelynek költségrésze még az eszközök között szerepel. (A magasabb bekerülési érték még készleten van, esetleg a tárgyi eszközök között került állományba vételre, vagy a saját előállítású termékek közvetlen önköltségében számolták el, amelyet viszont még nem értékesítettek.) A kérdező kérdésében utal az új Szt. 4. §-ának (4) bekezdésére is, mely szerint a számviteli törvény előírásaitól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 179
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszból: […]arányos engedmény összegét 2000. december 28-án megállapították, de az engedményt pénzügyileg csak 2001. január 3-án rendezték (utalták át), a hivatkozott előírások alapján a forgalommal arányosan utólag adott engedményt az engedményt adó a 2001. év egyéb ráfordításaként, az engedményt kapó a 2001. év egyéb bevételeként számolhatja el a pénzmozgással egyidejűleg. Ettől eltérő módon történő elszámolás ellentétes a számviteli törvény előírásaival. Nincsen akadálya annak, hogy a forgalommal arányosan utólag adott engedményt számlázzák, ha az adásvételi szerződésben ebben állapodtak meg. Ez esetben azonban az engedményről az eladónak az áfatörvény 45. §-ának megfelelő helyesbítő számlát kell kiállítania, és az engedményt az eredeti számla szerinti teljesítés időpontjára vonatkozó helyesbítésként kell az eladónál árbevételt csökkentő tételként, a vevőnél pedig a beszerzési értéket, a költségként elszámolt összeget - ugyancsak az eredeti teljesítés időpontjára visszamenőlegesen - módosító tételként elszámolni. Amennyiben az utólag adott engedményről a vevő állítja ki a számlát, az ellentétes a számviteli törvénynek, az áfatörvénynek a számlázásra vonatkozó előírásaival. Az eladó által utólag adott engedménynél a vevő sem termékértékesítést, sem szolgáltatásnyújtást nem végzett, így nincs jogcím a számla kiállítására. Ha mégis kiállítják a számlát, akkor megsértik a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat, olyan "gazdasági eseményről" állítanak ki számlát, ami nem történt meg, ami mögött nincs megfelelő tartalom. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 7. számában - 2001. 04. 05.): Kiállítható-e helyesbítő számla - kérdi az Olvasó - a forgalommal arányosan utólag adott engedményről (bónusz), figyelemmel arra, hogy a témában megjelenő szakmai vélemények (ugyanazon szerzőtől) eltérő álláspontra helyezkednek? A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! A Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 1999. évi 1. számában megjelent "Néhány gondolat az 1998. évi beszámoló elkészítéséhez" című cikkben valóban az szerepel, hogy "A törvény azért hangsúlyozza a 'de nem számlázott' kitételt, mert az utólag adott ilyen engedmény a korábbi (eredeti) számlához nem kapcsolható. A forgalom függvényében adott engedménynél a termékenkénti számlahelyesbítés gyakorlatilag megoldhatatlan..." A szerző álláspontját - természetesen - továbbra is fenntartja - annak ellenére, hogy a Számviteli Levelek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 41
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,