Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

27 találat a megadott cégtelefon tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Mobiltelefon-számlán lévő díjak áthárítása
Kérdés: A céges mobiltelefon-számlán - a telefont a dolgozó használja - szereplő parkolási díjat, autópályadíjat, amelyet a cég dolgozója saját célra használt fel, hogyan lehet a legcélszerűbben könyvelni abban az esetben, ha a számla ellenértékét a társaság átutalta a mobilszolgáltatónak?
Részlet a válaszból: […]díját számlázza dolgozója nevére (T 311 - K 91-92, 467), a mobilszolgáltató számlája szerinti parkolási és autópálya-használati díjat pedig közvetített szolgáltatás ráfordításaként számolja el (T 815, 466 - K 454). Amennyiben a cég a dolgozójával költségtérítést fizettet a parkolási és az autópálya-használati díj együttes összegében, a térítési díjként befizetett összeget egyéb bevételként kell elszámolni (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5209
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2. találat: Mobiltelefon lakossági előfizetéssel
Kérdés: Cégünk néhány mobiltelefonjához lakossági előfizetést rendeltek. Cégünk a telefonszámlát nem kéri részletezni, hanem megfizeti utána a járulékokat. Kérdésem, ettől függetlenül, bár lakossági előfizetések szerepelnek a szolgáltató számláján (a számlát a cég nevére állították ki), ez a telefonszámla elszámolható-e költségként a cégnél?
Részlet a válaszból: […]módszer jogszerű), hanem az, hogy az adott esetben a mobiltelefon a cég tulajdonában van, a mobiltelefon használói ezt a vállalkozási tevékenység érdekében használják, és mindezekre tekintettel a telefonszámla a cég nevére lett kiállítva. A cég nevére kiállított számla bruttó összege alapján
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4704
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Cégtelefon áfája
Kérdés: Eddig a bejövő telefon- és internetszámlák 20%-át közvetített szolgáltatásként számoltuk el, és továbbszámláztuk dolgozóinknak, illetve ezen 20%-nyi résznek nem helyeztük levonásba az áfáját. A maradék 80%-ból 70%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és levonásba helyeztük ezen rész után az áfát. A maradék 80%-ból 30%-ot telefonköltségként az 5. számlaosztályban könyveltünk, és nem vontuk le ezen rész áfáját. Így nem volt olyan rész, ami után természetbeni hozzájárulásként személyi jövedelemadót kellett volna fizetnünk. Nem tudom értelmezni azt, ha a cégtelefon használata a számla alapján tételesen nem különíthető el, a kifizetőt terhelő áfás kiadás 20%-át mindenképpen magáncélú használatnak kell tekinteni. Helyesen jártunk el? Jó volt ez az elszámolás 2008. évben, illetve maradhat ez 2009. évben is?
Részlet a válaszból: […]szereplő áfa teljes összegének a 30 százalékát. A leírtakból következik, hogy a számlázott érték 20 százalékának közvetített szolgáltatáskénti elszámolása helytelen. Az Áfa-tv. 2008. január 1-jétől hatályos 124. §-ának (3) bekezdése szerint nem vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SzJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatást (SzJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SzJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. Az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Az Áfa-tv. 15. §-a valójában a közvetített szolgáltatás áfaszabályát tartalmazza. Mivel a kérdésben leírtak szerint a dolgozókra történő átterhelés nem felel meg a közvetített szolgáltatás követelményeinek (mert nem a tételes kigyűjtéssel meghatározott használatot számlázza tovább a társaság), továbbá a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százaléka nem kerül áthárításra közvetített szolgáltatásként, így az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése alapján az előzetesen felszámított adó teljes összegének 30 százaléka nem vonható le. Ha a dolgozók felé számlázott összeg áfát is tartalmazott (kellett, hogy tartalmazzon!), és az arra jutó előzetesen felszámított áfát nem vonták le, akkor valójában a le nem vont adó összege több, mint amennyinek az Áfa-tv. szerint lennie kell. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján természetbeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4124
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Magáncélú telefon költségvetési szervnél
Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
Részlet a válaszból: […]alapelvéből következően először az üzleti és magáncélú használat miatti elkülönítést kell elvégezni. (Amennyiben a tételes kigyűjtéssel meghatározott magánhasználat megtéríttetése megtörténik, akkor ezt az arányosítást esetükben nem kell alkalmazni.) Ezt követően kell nézni az adóköteles és tárgyi adómentes tevékenység meglétét, vegyes tevékenység esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti arányosítást a "maradék" áfaösszegre kell elvégezni. (Leveléből nem derül ki, hogy miért nem kell az arányosítást elvégezniük. Ez azonban akkor fordulhat elő, ha a telefonhasználat elkülöníthető módon kizárólag az adóköteles tevékenységet szolgálja.) Mindezeket követően a "maradék" áfával kapcsolatban kell vizsgálni a 33. § (4) bekezdésében foglaltakat.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3399
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Cégtelefon utáni munkaadói járulék
Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszból: […]köteles fizetni. Ha a tag személyes közreműködés alapján részesül díjazásban, akkor utána valóban nem kell a vélelmezett mobilhasználattal összefüggésben 3 százalék munkaadói járulékot fizetni. Az Flt. szabályainak alkalmazásakor rendkívül lényeges az egyes fogalmak tartalmának pontos ismerete. A munkaviszonynak minősülő jogviszonyok ismerete a leglényegesebb, mivel a munkaadói és a munkavállalói járulékot is a munkaviszonyból származó kifizetések után kell levonni. Fontos még, hogy a munkaviszony a magyar jog hatálya alá tartozzon. E tárgyban a Munka Törvénykönyve ad eligazítást, amely szerint a magyar jog hatálya alá tartozik - a Magyar Köztársaság területén végzett munka, - a külföldön végzett munka, ha a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön kiküldetésben végzi, - vízi vagy légi fuvarozó járművön szolgálatot teljesítő munkaviszonya, ha a jármű magyar lobogó vagy felségjel alatt közlekedik (más fuvarozó esetében akkor, ha a munkáltató székhelye Magyarországon van, azaz a munkáltató személyes joga a magyar). A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyben az Mtv. 76. §-ának (5) bekezdése szerint meg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3131
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Kedvezmények miatti magáncélú használat
Kérdés: Cégtelefon magáncélú használata esetén a számlaérték 20 százaléka számít adóköteles bevételnek. Kérdésem: Ha a számlaérték lényegesen alacsonyabb kedvezmények (SZJ 64.20.28) miatt mint az Szja-tv.-ben meghatározott SZJ-számok szerinti telefonszolgáltatás, akkor is figyelembe vehető-e az Szja-tv. 69. §-ának (12) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]választási lehetőséget biztosít a juttató számára. Miután az adóalap megállapításának egyik módszere, hogy a számlaérték 20 százalékát veszik figyelembe, ezért - erre vonatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3112
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Magáncélú telefonhasználat - helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget - mint közvetített szolgáltatást - átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
Részlet a válaszból: […]megfelel az Szt. szerinti közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezésének, és így annak összegével a helyi iparűzési adó alapja csökkenthető. (A magáncélú használat továbbszámlázásakor a számlán azt kell feltüntetni, hogy a teljes összeg közvetített szolgáltatás!) A magánszemély részére számlázott összegnek nemcsak a tételes kigyűjtéssel meghatározott telefondíjat kell tartalmaznia, hanem a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadásokkal arányos részét is. A munkavállalónak minden telefonszámlához kapcsolódóan indokolt nyilatkoznia. A kiszámlázott magánbeszélgetések - tételes kigyűjtésen alapuló - díját árbevételként kell elszámolni. (A fizetendő áfa felszámításáról sem szabad elfeledkezni!) A telefonszolgáltató által számlázott - áfa nélküli - összeget az igénybe vett szolgáltatások között kell elsődlegesen elszámolni, a továbbszámlázott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2978
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka
Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
Részlet a válaszból: […]A le nem vonható áfát is telefonköltségként kell a telefonszolgáltatás díjával elszámolni. Kérdés, mi minősül továbbértékesítési céllal, illetve közvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázásnak? Megfelel az Áfa-tv. 8. §-a (4) bekezdése szerinti közvetített szolgáltatás fogalmának az, ha a társaság telefonját egy másik társaság (adóalany) is használja, és ezen másik adóalany felé a társaság a tényleges használatot (a forgalommal arányos költségeket) továbbszámlázza, vagy a szálloda a vendég telefonhasználatát a vendéggel megtérítteti. Sokáig vitatott volt, ha a kifizető a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat ellenértékét teljesen vagy részben áthárítja, a továbbhárítás - amellett, hogy megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumainak - a telefonszámla teljes összegének 30 százalékába beszámítható-e vagy sem. A kérdésben hivatkozott válaszban arra az álláspontra jutottunk, hogy nem számít bele. A PM-APEH tájékoztató alapos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték az egyéb továbbszámlázott telefonhasználat - közvetített szolgáltatásnak minősülő - díjaival együtt eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes (számításba veendő) összegének 30 százalékát, akkor az adóalany (a kifizető) a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2976
9. találat: Magáncélú telefonhasználat számlázása
Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszból: […]magáncélú cégtelefon-használat megállapítható: - tételes kigyűjtéssel, - vélelmezett összegben kiszámlázással, - vélelmezett összegben természetbeni juttatásként. Áfa szempontjából az első két megállapítási módszer az érdekes, így itt csak azokkal foglalkozunk. Magáncélú használat tételes kigyűjtéssel A magáncélú használat tételes kigyűjtése - a kifizető által írásban szabályozott módon - történhet például hívásnapló vezetésével, vagy az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódolásával. Hívásnapló vezetése esetén a cégtelefont használók - jellemzően - az üzleti hívások számait és a beszélgetés okát tüntetik fel. Ez esetben a hívásnapló és a részletes számla egybevetése alapján - a különbözet tételei alapján - állapítható meg az egyes magánszemélyek telefonhasználata. Az üzleti és a magáncélú beszélgetések eltérő kódolásán alapuló kigyűjtés az érintett magánszemély(ek) kódolással dokumentált nyilatkozatán alapul. A részletes híváslista alapján tételes kigyűjtéssel meghatározott és dokumentált forgalomarányos kiadást - az Szja-tv. vonatkozó rendelkezése szerint - számlázni kell úgy, hogy azt a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányadával növelni kell. A híváslista alapján történő számlázás esetén az előbbiek szerint meghatározott értéket és annak fizetendő áfáját kell a dolgozó(k) nevére (külön-külön) kiállított számlában beállítani. Híváslista alapján, tételes kigyűjtéssel történő számlázásnál teljesülnek a közvetített szolgáltatás Áfa-tv., illetve Szt. szerinti követelményei. Így a továbbszámlázott értéket árbevételként kell elszámolni, a továbbszámlázott tételek bekerülési értékét pedig közvetített szolgáltatásként kell kimutatni. A továbbszámlázott szolgáltatás felszámított áfáját fizetendő áfaként be kell vallani, a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonszolgáltatás áfája pedig csak akkor vonható le, ha a továbbszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát. A leírtakkal lényegében azonosan foglaltunk állást a Számviteli Levelek 140. számában a 2855. és a 2857. kérdésekre adott válaszokban. [A 30 százalékos arány számítására a 2976. kérdésnél visszatérünk!] Vélelmezett magáncélú használat Abban az esetben, ha a kifizető nem különíti el tételesen az üzleti és magáncélú beszélgetéseket, akkor az Szja-tv. 69. §-ának (12) bekezdése alapján a telefonszolgáltatás számlázott értékének 20 százaléka számít adóköteles bevételnek (vélelmezett adóköteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2975
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Magánbeszélgetések számlázása
Kérdés: Cégünk az APEH-állásfoglalás 1.4. pontja szerint az üzleti és a magánbeszélgetések eltérő kódolásával teljesíti a magán- és az üzleti beszélgetések szétválasztását. A magánbeszélgetések listái az alkalmazottak részéről megtérítésre kerül (technikailag bérlevonással). Kötelező-e dolgozónként külön számlát kiállítani, avagy elképzelhető összevont számla, részletező számlamelléklettel?
Részlet a válaszból: […]címét, az adott esetben az igénybe vett szolgáltatás mennyiségét, értékét stb.), másrészt abból, hogy a magánbeszélgetések díja közvetített szolgáltatáskénti elszámolásának feltétele, hogy a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen (a harmadik személy az adott esetben a magánbeszélgetést folytató alkalmazott). A magánbeszélgetések díja bérből történő levonhatóságának is az egyik bizonylata az alkalmazott nevére szóló számla. Az Áfa-tv., az Szt. vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2940
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést