Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott E-hitel tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása
Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszból: […]a számla kiállítása jogszerű volt, az ingatlanok értékesítésének egyéb bevételkénti elszámolása, a nyilvántartási értéknek a könyvekből történő kivezetése a számviteli előírásokkal összhangban volt. A számviteli elszámolást nem befolyásolja a tulajdonjognak a vételár teljes kiegyenlítéséig való fenntartása. A társaságnak a vevők által fizetett foglalót (T 384 - K 479) kötelezettségként kell kimutatnia mindaddig, amíg azt az adásvételi szerződésben rögzített módon nem rendezik (az ellenértékbe beszámítják, az adásvétel meghiúsulása esetén elvesztik a foglalót adók, esetleg visszajár). Az adott esetben a foglalót adók hibájából az adásvétel meghiúsult, így a foglalót adók a foglalót elvesztették, a foglalót kapó azt az egyéb bevételek között köteles elszámolni (T 479 - K 963), nyilvánvalóan akkor, amikor a vevők az adásvételi szerződéstől elálltak. Amikor a vevők az adásvételi szerződéstől elálltak, a társaság azzal a nappal vette vissza a halastavat és építményeit. Így ezzel a nappal kell azt a könyveibe is felvenni. A halastó és építményei visszavételéről helyesbítő számlát (és nem sztornószámlát!) kell kiállítani, a helyesbítésnek a visszaadás-visszavétel időpontjára kell vonatkoznia, azaz a helyesbítő számla alapján 2005 februárjában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2460
2. találat: Elismert piac
Kérdés: Elismert (szabályozott) piacnak minősül-e a tőzsdén kívül más piac is, és az itt elért nyereségre is érvényesíthető-e az 50 százalékos adózás előtti eredménycsökkentés? Véleményem szerint az elsődleges forgalmazórendszer keretei között értékpapírhoz jutók és azt forgalmazók (MÁK, bankok) is megfelelnek a tőkepiaci törvényben az elismert piacra adott meghatározásnak.
Részlet a válaszból: […]szakértők szerint csak a tőzsde felel meg az elismert
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2266
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Veszteség rendezése tőketartalékból
Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű - a halmozott veszteséget meghaladó - tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszból: […]ellentételezhető, de csak a negatív eredménytartalék összegéig. Ezt a döntést a kft. taggyűlése hozza meg. Osztalékkifizetésre a tőketartalék nem használható fel. Az előbbi rendezést követően a kft. osztalékot tagjai részére csak akkor tud - az egyéb feltételek mellett - fizetni, ha eredményesen gazdálkodik, és így az adózott eredménye az új Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint osztalékként, részesedésként kifizethető. Az eredményes gazdálkodásnál zavaró tényező lehet az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás. Az új Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint kötelező az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot képezni a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 349
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: E-hitel kamatának elszámolása
Kérdés: A kft. fizeti az E-hitel kamatát is, az előző pontban leírtakhoz hasonlóan az MRP-nek történő átadással, az MRP fizeti meg azt a banknak. Hogyan kell ezt elszámolni? A törlesztett E-hitelt az MRP tagjai között felosztja, és ezzel nő a tagok saját kft.-üzletrészének értéke, és csökken az MRP-é, miközben a kft. jegyzett tőkéje nem változik. Jó ez így?
Részlet a válaszból: […]megfelelően - véglegesen átadott pénzeszközként kell elszámolni, és a társaságiadó-alapot az ott leírtaknak megfelelően korrigálni. A kérdés második felére a válasz:
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 348
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával
Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]egészben állami tulajdonban lévő társaság privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévő vagyonrészek értékesítésének MRP keretében történő teljesülése esetén, az MRP-szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában átadott, ráfordításként elszámolt összeggel, de legfeljebb az átutalt összeggel kizárólag állami tulajdonban lévő vagyon elidegenítése esetén; az átutalt összegből az állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos résszel állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén; az átutalt összegből a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos résszel a részben vagy egészben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 347
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Hitel kimutatása készfizető kezesnél
Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszból: […](pénz)eszközöket. A kft. - a kérdés szerint - készfizető kezes, ha az MRP nem fizet. A kezességvállalásból adódó kötelezettséget a kft.-nek a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell az új Szt. 90. §-ának (4) bekezdése szerint, mint mérlegen kívüli tételt könyvelnie, és a kiegészítő mellékletben mint függő kötelezettségvállalást fajtánként bemutatni, részletezni. Az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 14. pontja szerint: függő kötelezettség az olyan - általában - harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartozik a kezességvállalás is. (Lásd még a 346. kérdésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 346
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,