Összes cikk:
1. cikk / 9 Tőkeleszállítás tőkekivonással
Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
2. cikk / 9 Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása
Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
3. cikk / 9 Elismert piac
Kérdés: Elismert (szabályozott) piacnak minősül-e a tőzsdén kívül más piac is, és az itt elért nyereségre is érvényesíthető-e az 50 százalékos adózás előtti eredménycsökkentés? Véleményem szerint az elsődleges forgalmazórendszer keretei között értékpapírhoz jutók és azt forgalmazók (MÁK, bankok) is megfelelnek a tőkepiaci törvényben az elismert piacra adott meghatározásnak.
4. cikk / 9 Teljesen leírt követelés kivezetése
Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
5. cikk / 9 Követelések egyeztetése
Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
6. cikk / 9 Hitel kimutatása készfizető kezesnél
Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
7. cikk / 9 E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával
Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
8. cikk / 9 E-hitel kamatának elszámolása
Kérdés: A kft. fizeti az E-hitel kamatát is, az előző pontban leírtakhoz hasonlóan az MRP-nek történő átadással, az MRP fizeti meg azt a banknak. Hogyan kell ezt elszámolni? A törlesztett E-hitelt az MRP tagjai között felosztja, és ezzel nő a tagok saját kft.-üzletrészének értéke, és csökken az MRP-é, miközben a kft. jegyzett tőkéje nem változik. Jó ez így?
9. cikk / 9 Veszteség rendezése tőketartalékból
Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű - a halmozott veszteséget meghaladó - tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?