Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] A számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 120. §-ának (2) bekezdése szerint: a törzstőketőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyonösszegét is. Nyilvánvaló, hogy a taggyűlésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származóbevételt az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Elismert piac

Kérdés: Elismert (szabályozott) piacnak minősül-e a tőzsdén kívül más piac is, és az itt elért nyereségre is érvényesíthető-e az 50 százalékos adózás előtti eredménycsökkentés? Véleményem szerint az elsődleges forgalmazórendszer keretei között értékpapírhoz jutók és azt forgalmazók (MÁK, bankok) is megfelelnek a tőkepiaci törvényben az elismert piacra adott meghatározásnak.
Részlet a válaszából: […]

Magyarországon szakértők szerint csak a tőzsde felel meg az elismert piac feltételeinek.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Teljesen leírt követelés kivezetése

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján a követelés az Szt. 3.§-a (4) bekezdésének 10/c. pontja alapján behajthatatlan követelés. Abehajthatatlan követelést a könyvekből ki kell vezetni. A teljesen leírtbehajthatatlan követelés kivezetése úgy történik, hogy a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Követelések egyeztetése

Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-a alapján követelés csak akkor mutatható ki, ha a vállalkozó már teljesített, amit a másik fél elfogadott, elismert. Az Szt. nem határozza meg azt, hogy miként kell dokumentálni a követelésként kimutatott összeg elfogadását, elismerését. A dokumentálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Hitel kimutatása készfizető kezesnél

Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszából: […] Számvitelileg pontatlan a kérdés azon része, hogy a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A kft.-t az MRP alapította, és az alapításhoz szükséges törzstőke (jegyzett tőke) eszközeit a kft. rendelkezésére bocsátotta. A kft. szempontjából közömbös,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával

Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A társaság által az MRP részére átadott pénzeszköz végleges pénzeszközátadásnak minősül, és ennek megfelelően az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nb) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

E-hitel kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. fizeti az E-hitel kamatát is, az előző pontban leírtakhoz hasonlóan az MRP-nek történő átadással, az MRP fizeti meg azt a banknak. Hogyan kell ezt elszámolni? A törlesztett E-hitelt az MRP tagjai között felosztja, és ezzel nő a tagok saját kft.-üzletrészének értéke, és csökken az MRP-é, miközben a kft. jegyzett tőkéje nem változik. Jó ez így?
Részlet a válaszából: […] A kft. által az MRP-nek fizetett E-hitel kamatát – a 347. kérdésre adott válasznak megfelelően – véglegesen átadott pénzeszközként kell elszámolni, és a társaságiadó-alapot az ott leírtaknak megfelelően korrigálni.A kérdés második felére a válasz: igen, az E-hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Veszteség rendezése tőketartalékból

Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű – a halmozott veszteséget meghaladó – tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, amelyet a 37. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az eredménytartalék javára kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.