Intézményi akkreditáció áfamentessége

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság nyelvoktatással foglalkozik (nyelviskola). A felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak alapján intézményi akkreditációval rendelkezik. Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében áfamentes számlát kell kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említettakkreditáció alatt nem az intézmény, hanem a program (képzés) akkreditációjátkell érteni. Ennek megfelelően a szóban forgó kft.-nek – függetlenül attól aténytől, hogy a felnőttképzésről szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.
Részlet a válaszából: […] 1. A kérdésből az tűnik ki, hogy a szóban forgó társaság acégük felé havonta csak egy számlát állít ki a készletfogyásról, melybizonylaton teljesítési időpontként nem a fizetési határidőt, hanem egy attóleltérő más időpontot (talán az elszámolás napját) tüntet fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Mérleg-fordulónapi értékelés év közben

Kérdés: Társaságunk németországi illetőségű anyavállalata negyedévente kéri az év végi zárásnak megfelelő adatokkal történő időszaki főkönyvi kivonat, beszámoló elkészítését. A fentieknek megfelelően társaságunk negyedévente számol el értékvesztést a késztermékekre a piaci ár figyelembevételével. A megképzett értékvesztést csak technikai tételként rögzítjük könyveinkben, mivel a következő negyedév elején sztornírozzuk azt. Így év végén csak az év végi értékeléskor számított értékvesztés kerül a könyvekben kimutatásra. Az adóhatóság megkifogásolta ezen technikai könyvelésünket, hivatkozva arra, hogy a számviteli törvény évente egy alkalommal engedélyezi az értékvesztés elszámolását, és emiatt számviteli megállapítást tett az ellenőrzési jegyzőkönyvben, amelyre mulasztási bírságot szabott ki. Helyesen járunk el a fenti esetben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az alkalmazott módszer nemellentétes a számviteli törvény előírásával (sőt!), így az adóhatóságszámviteli megállapítása, és ennek alapján a mulasztási bírság kiszabása nemmegalapozott.A számviteli törvény az eszközök, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Munkavállalók átvétele – számlázás

Kérdés: "A" vállalkozás munkajogi jogutódlással átveszi "B" társaság munkavállalóit a hónap első napjával. Adminisztrációs hibák miatt az átvétel csak a hónap 15. napjával történik meg. "A" és "B" vállalkozás megállapodtak abban, hogy a hónap első felére eső munkabért és annak járulékait, amelyek "A" vállalkozásnál merültek fel, "B" társaság megtéríti. Kell-e számláznia "A" vállalkozásnak "B" társaság felé? Ha igen, akkor az áfát fel kell-e számítani? Ha kell számlázni, a számlán milyen jogcím szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük: a kérdésből nem derül ki, hogy a"B" társaság munkavállalói a szóban forgó hónap 1-je és 15-e között az "A"vállalkozásnál vagy a "B" társaságnál dolgoztak? Az sem egyértelmű, ha "A"vállalkozás veszi át "B" társaság munkavállalóit, de a hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Ajánlati biztosíték

Kérdés: Az ajánlati biztosítékként kapott összegről kell-e számlát kiállítani? Ez áfás összegnek minősül? Ha minden rendben lezajlott, és vissza kell fizetni, mi a teendő? Ha nem megfelelő a teljesítés, és beszámításra kerül, hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] Egy-egy gazdasági eseményt nem elnevezése, hanem tartalmaalapján kell megítélni. Ha a kérdés szerinti ajánlati biztosítékként kapottösszeg tartalmában a Ptk. szerinti óvadék tartalmával megegyezik, akkor akapott összeget a pénzmozgással egyidejűleg a rövid lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Számlakiállítás pénzbeli támogatásról

Kérdés: A közhasznú alapítványnak kell-e számlát vagy nyugtát kiállítania a magánszemélyektől és más társaságoktól kapott pénzbeli támogatásról, amelyről a törvény által előírt igazolást bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanynakaz általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát,illetve egyszerűsített számlát kell kibocsátania. (Hasonló esetben kell aszámla a számviteli elszámoláshoz is!) Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás

Kérdés: Egy cég az internetes honlapján különböző szórakozóhelyek és klubok bemutatását, programját ingyen jelenteti meg annak érdekében, hogy a honlapjának nézettsége minél nagyobb legyen. Ez a feltétele annak, hogy a nagy, tőkeerős cégek hirdessenek majd ezen a honlapon. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból az üzletpolitikai célból nyújtott ingyenes szolgáltatást? Kell-e számláznia az ingyenes szolgáltatást, és ha kell, adhat-e a ügyfeleknek 100 százalék engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét -ha azt nem magánszemély részére nyújtja a vállalkozás – a rendkívüliráfordítások között kell elszámolni, amellyel a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésénekn) pontja alapján növelni kell az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Kapott előleg más cég számlájára

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt ügylet valójában nem engedményezés, hanemkötelezettségátvállalás. A kérdező cég helyett az előleget egy másik (nevezzük"B") társaság fizeti a kérdező szállítójának. A kérdező cégnek így a "B"társasággal szemben lesz kötelezettsége és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy tévesen értelmezik azSzt. 32. §-a (1) bekezdésének előírását, alapvetően azért, mert az Szt.árbevétel elszámolására vonatkozó szabályait nem veszik figyelembe, továbbáazért, mert az esedékességet a számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázás szállítólevél alapján

Kérdés: A szárnyasok számlázását "szállítói számlainformáció" (belföldi számla) alapján végezzük. E "számla" mínusztételként tartalmazza a levonásokat (kobzás, apadó, beltartalom miatti levonás). A számlát azonos tartalommal, azaz nettó módon állítjuk ki, és a számla ezen összegét számoljuk el árbevételként. Helyesen tesszük?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, meg kell jegyezni, a"számla" szót az Áfa-tv.-ben, az Szt.-ben meghatározott esetekben éstartalommal szabad használni. Akérdésben leírt esetben a "szállítóiszámlainformáció" nem lehet számla, legfeljebb szállítólevél, amely tartalmazza–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
1
7
8
9
11