101 cikk rendezése:
81. cikk / 101 Tagdíj számlázása
Kérdés: Társadalmi szervezet (amely tárgyi adómentes tevékenységet végez) a tagjaitól beszedett tagdíjról köteles-e számlát vagy nyugtát kiállítani?
82. cikk / 101 Óriáskerék üzemeltetése, bérleti díjának áfája
Kérdés: Az ingatlanfenntartással, -hasznosítással foglalkozó társaság adózást választott bérbeadási tevékenységére. 2004 nyarán egy közösségi adószámmal rendelkező német céggel kötött szerződést óriáskerék üzemeltetésére. A bérleti díjat áfával vagy anélkül kell-e számlázni?
83. cikk / 101 Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása
Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
84. cikk / 101 Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája
Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
85. cikk / 101 Késedelmi kamat bizonylatolása
Kérdés: Késedelmi kamat felszámítása esetén a késedelmi kamatról kell-e számlát kiállítani?
86. cikk / 101 Minőségvizsgálathoz kötött eladási ár
Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?
87. cikk / 101 A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
88. cikk / 101 A dolgozót terhelő utazási költség megtérítése
Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?
89. cikk / 101 Egyéni vállalkozó költségelszámolása
Kérdés: Az egyéni vállalkozók költségelszámolásával kapcsolatban: egyéni ügyvéd pénzügyi lízing formájában személyautót vásárol. A cégautóadót havonta megfizeti. A forgalmi engedélybe a vállalkozó lakcímét és nem a telephelyét jegyzik be. Elfogadható-e ez? A telephelyet csak akkor jegyzik be, ha a vállalkozó ideiglenesen bejelentkezik az adott címre. Kötelező-e útnyilvántartást vezetnie? A felhasznált üzemanyag elszámolásához a tankoláskor kell-e számlát kérni?
90. cikk / 101 Magángazdaságból kivont áru átadása
Kérdés: Házastársak elváltak. A vagyonközösség megosztásának részeként a férj a magánvállalkozásából 10 millió forint értékű árut ad át a feleségének. Az átvett árut a feleség bevitte az általa újonnan alapított kereskedelmi kft.-be. Kíséri-e számla az átadást? Kinél hogyan jelentkezik az áfafizetés, illetve -visszaigénylés lehetősége? Hogyan kell az áru átadását könyvelni a vállalkozónál, hogyan az átvételnél? Az átvett áru értékével meg kell-e növelni az adóalapot?
