Kapott előleg más cég számlájára

Kérdés: Fizetési megállapodás (engedményezés) alapján az előleget nem a mi számláinkra, hanem egyik európai uniós tagállambeli szállítónknak fizeti meg egy másik cég. (A szállító felé nekünk kellene előleget fizetni.) Cégünknek kell-e előlegszámlát kiállítania, annak ellenére, hogy a pénz nem hozzánk folyt be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt ügylet valójában nem engedményezés, hanemkötelezettségátvállalás. A kérdező cég helyett az előleget egy másik (nevezzük"B") társaság fizeti a kérdező szállítójának. A kérdező cégnek így a "B"társasággal szemben lesz kötelezettsége és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy tévesen értelmezik azSzt. 32. §-a (1) bekezdésének előírását, alapvetően azért, mert az Szt.árbevétel elszámolására vonatkozó szabályait nem veszik figyelembe, továbbáazért, mert az esedékességet a számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázás szállítólevél alapján

Kérdés: A szárnyasok számlázását "szállítói számlainformáció" (belföldi számla) alapján végezzük. E "számla" mínusztételként tartalmazza a levonásokat (kobzás, apadó, beltartalom miatti levonás). A számlát azonos tartalommal, azaz nettó módon állítjuk ki, és a számla ezen összegét számoljuk el árbevételként. Helyesen tesszük?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, meg kell jegyezni, a"számla" szót az Áfa-tv.-ben, az Szt.-ben meghatározott esetekben éstartalommal szabad használni. Akérdésben leírt esetben a "szállítóiszámlainformáció" nem lehet számla, legfeljebb szállítólevél, amely tartalmazza–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Tagdíj számlázása

Kérdés: Társadalmi szervezet (amely tárgyi adómentes tevékenységet végez) a tagjaitól beszedett tagdíjról köteles-e számlát vagy nyugtát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A társadalmi szervezetnél a beszedett (előírt) tagdíjatárbevételként kell elszámolni. Ezen árbevétel elszámolásának a bizonylata aszámla (még akkor is, ha a társadalmi szervezet tárgyi adómentes tevékenységetvégez). A nyugta nem felel meg az árbevétel-elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Óriáskerék üzemeltetése, bérleti díjának áfája

Kérdés: Az ingatlanfenntartással, -hasznosítással foglalkozó társaság adózást választott bérbeadási tevékenységére. 2004 nyarán egy közösségi adószámmal rendelkező német céggel kötött szerződést óriáskerék üzemeltetésére. A bérleti díjat áfával vagy anélkül kell-e számlázni?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként a termékek bérbeadása a megrendelő székhelye,telephelye szerinti teljesítési hellyel bír [Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdéséneka) pontja]. Ha azonban a termék ingatlan, akkor annak fekvése a mérvadó [15.§-ának (2) bekezdése], ha pedig közlekedési eszközről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rögzíteni kell, a kérdésben két gazdaságieseményről van szó: egyrészt egy adásvételről, másrészt bérbeadásról.Nyilvánvaló, a két gazdasági eseményt még az önkormányzatnál is külön-különkell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Közösségen belülre, illetve kívülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belüli partner részére – termékbeszerzéshez kapcsolódóan – adott előleget hogyan kell elszámolni, kell-e utána áfát fizetni? Akülföldi partner számlát küld az előlegről, annak alapján történik a fizetés. Változik-e az elszámolás, ha az előleget harmadik országbeli szállítónak adjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2005. január 1-jétől hatályos, a 20/A § (5)bekezdésében rögzített előírás szerint: Közösségen belülről történőtermékbeszerzéshez fizetett előleg esetén az előleget adó félnél (akérdezőnél!) az adófizetési kötelezettség az előleg átadásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Késedelmi kamat bizonylatolása

Kérdés: Késedelmi kamat felszámítása esetén a késedelmi kamatról kell-e számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A késedelmi kamatról a számviteli elszámoláshoz nem kell számlát kiállítania annak, aki (amely) a kamatot kapja. Elegendő a késedelmi kamat fizetésére felszólító levél, amely tartalmazza a késedelmi kamat összegét, kiszámításának módját, és természetesen hivatkozást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Minőségvizsgálathoz kötött eladási ár

Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a szerződés szerinti teljesítéskor kerül sor az eredeti (az első) számla kiállítására. A minőségvizsgáló utólag megállapítja a tényleges minőséget. Amennyiben az eltér a bázisminőségtől, a különbözettel – valójában – módosítják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a lakást építő, értékesítő cég a lakások eladója, így ő van szerződéses jogviszonyban a lakást vásárló ügyféllel. Természetesen, ebben a szerződésben kell rögzíteni, hogy a vevő milyen számlára fizesse be az előleget, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
1
8
9
10
11