1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Társaságunk támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” pályázaton. A támogatás keretében foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15 000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170 000 Ft/fő támogatás vehető igénybe. Társaságunk gépek bérbeadásával foglalkozik. A programban munkavállalóink 80%-a vesz részt, a vizsgálatokról társaságunk nevére szólnak a számlák.
A vizsgálatok adózásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük szakértői állásfoglalásukat:
1. A program keretében igénybe vett, legfeljebb 15 000 Ft/fő összegben támogatott foglalkoztatás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatás adómentes juttatásnak minősül-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. d) pontja alapján? Befolyásolja-e az adómentességet, hogy a programban nem valamennyi munkavállaló vesz részt?
2. A közlemény szerint csak olyan vizsgálat támogatható, amely nem tartozik az adott munkáltatónál a jogszabály alapján kötelező alkalmassági vizsgálathoz előírt vizsgálatok körébe. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslata alapján elvégzett ilyen vizsgálatokra alkalmazható-e a fenti vagy más adómentességi rendelkezés? Ha nem, a munkavállalóhoz rendelhető vizsgálatok társaságunk által viselt költsége munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles-e?
3. Terveink szerint az egyéb orvosi vizsgálatok elvégzésére egy szolgáltatóval kötünk szerződést. A szolgáltató összesített számlát állítana ki, amelyen a vizsgálatok megnevezése, az igénybe vevők száma és a szolgáltatások díja szerepelne, a munkavállalók neve és a személyenként igénybe vett vizsgálatok felsorolása nélkül. Adómentesség hiányában alkalmazható-e ebben az esetben az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja szerinti, egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás? A megítélés szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a személyenként igénybe vett szolgáltatás és annak értéke a számlán kívüli dokumentumokból vagy nyilvántartásokból megállapítható? A FESZ orvos erről vezet nyilvántartást.

Kérdés: Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: Társaságunk ügyfele a társasági adó megállapításánál jövedelem (nyereség)-minimum szerinti módszert választott. Az üzleti év tekintetében hibaminősítés készült. Nyilvántartásaink számos – bevételt és költséget befolyásoló – korábbi éveket érintő hibákat tartalmaztak, többek között bevételt növelő hibákat is. A hibák a számviteli törvény szerint nem minősülnek jelentősnek. Az adott üzleti évben az adókalkulációban a hibák adóalap-módosító tételként voltak kezelve, így a hibahatások kiszűrésre kerültek az üzleti év adókalkulációjából. Mivel a korábbi évet érintő hiba adóalapot növelő (bevételnövelő és költségcsökkentő), így elkészítettük az adókalkulációt a megelőző év önellenőrzéséhez. A kalkulációt a normál adóalap-megállapítás során korrigáltuk a hibák összegével. A jövedelem (nyereség)-minimum megállapításánál viszont nem vettük figyelembe az üzleti évből származó nyilvántartott hibák összegét, hanem az eredeti, közzétett beszámolóban is szereplő eredményadatokból indultunk ki a társaságiadó-törvény alapján, továbbá az előző évek miatti korrekciót sem növelő, sem csökkentő tételként nem mutattuk ki.
Szeretnénk segítséget kérni a társasági adó önellenőrzése számviteli, illetve adózási szempontból helyes kezelésének megítélésében a jövedelem (nyereség)-minimum alkalmazása esetében. A fent leírt esetben helyesen jártunk el, amikor a társasági adó önellenőrzése során a jövedelem (nyereség)-minimum alapját nem módosítottuk a korábbi évet érintő bevételkorrekció összegével?

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: Egy nem üzleti alapon működő bizalmi vagyonkezelő leányvállalatánál a 2025. évi beszámoló elfogadásakor (2026 májusában) 5.000.000 Ft osztalékot írtak elő. A tulajdonos a 2025. évben már felvett 2.000.000 Ft osztalékelőleget. A BVK 2026 márciusában alakult, ekkor adta át a kezelt vagyont. Milyen tennivalók és könyvelési tételek merülnek fel az ügylettel kapcsolatban (leányvállalat és BVK közötti elszámolások, utalások, osztalék kifizetése és adózása, osztalék és osztalékelőleg összevezetése stb.)?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés:

Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?