6 talált állásfoglalás a hiba (nem jelentős) kifejezésre

Kérdés: Társaságunk ügyfele a társasági adó megállapításánál jövedelem (nyereség)-minimum szerinti módszert választott. Az üzleti év tekintetében hibaminősítés készült. Nyilvántartásaink számos – bevételt és költséget befolyásoló – korábbi éveket érintő hibákat tartalmaztak, többek között bevételt növelő hibákat is. A hibák a számviteli törvény szerint nem minősülnek jelentősnek. Az adott üzleti évben az adókalkulációban a hibák adóalap-módosító tételként voltak kezelve, így a hibahatások kiszűrésre kerültek az üzleti év adókalkulációjából. Mivel a korábbi évet érintő hiba adóalapot növelő (bevételnövelő és költségcsökkentő), így elkészítettük az adókalkulációt a megelőző év önellenőrzéséhez. A kalkulációt a normál adóalap-megállapítás során korrigáltuk a hibák összegével. A jövedelem (nyereség)-minimum megállapításánál viszont nem vettük figyelembe az üzleti évből származó nyilvántartott hibák összegét, hanem az eredeti, közzétett beszámolóban is szereplő eredményadatokból indultunk ki a társaságiadó-törvény alapján, továbbá az előző évek miatti korrekciót sem növelő, sem csökkentő tételként nem mutattuk ki.
Szeretnénk segítséget kérni a társasági adó önellenőrzése számviteli, illetve adózási szempontból helyes kezelésének megítélésében a jövedelem (nyereség)-minimum alkalmazása esetében. A fent leírt esetben helyesen jártunk el, amikor a társasági adó önellenőrzése során a jövedelem (nyereség)-minimum alapját nem módosítottuk a korábbi évet érintő bevételkorrekció összegével?

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?

Kérdés: 2019-ben egy bérkifizetés (200.000 Ft) tévedésből bankköltségre lett könyvelve (4711 helyett az 532-re). Ezt a hibát a 2020. évi beszámoló készítése során észleltük. A hiba nem jelentős hiba. Könyveléstechnikailag hogyan kell kijavítani ezt a hibát? Kell-e önellenőrzést benyújtanom?

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?