Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalék megállapításnál a 7. sor adata nem pontosan lett megállapítva, emiatt a további adatok változnak.Helyesen a 7. sor: Az Szja-tv. 49/B. §-ának (18) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó adózás utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Adóbevallási tervezet alkalmazásának feltételei

Kérdés: Az elmúlt időszakban egy új bevallási módról olvastam, nevezetesen az úgynevezett adóbevallási tervezetről. Szíveskedjenek részletezni ennek a lényegét!
Részlet a válaszából: […] Valóban tartalmazza már az Szja-tv. és az Art. is az adóbevallási tervezetre vonatkozó szabályokat, azonban ezt a bevallási módszert csak 2017-ben, a 2016-os adóévről készítendő elszámolásra lehet majd először alkalmazni. Az adóhatóság által elkészített adóbevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Praxisjog elszámolása

Kérdés: Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2. §-a 2015. augusztus elsejével kiegészült a (9a) bekezdéssel, amely alapján az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható. Kérdések: az új szabályozás alapján az önálló tevékenység keretében működő háziorvos az szja-ban a vásárolt praxisjogot költségként elszámolhatja-e? A betéti társaság keretein belül működő háziorvos a betéti társaság nevében vásárolhat-e praxisjogot, illetve a praxisjog árát elszámolhatja-e a társaság a költségei között?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi II. törvény hivatkozott módosításán túlmenő, a praxisjogot érintő előírások nem változtak. A törvény szerint a praxisjog az egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Kik maradnak önadózók 2016-tól?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?
Részlet a válaszából: […] 2016-ban a magánszemélyek többféle módszer közül választhatnak a bevallásuk elkészítéséhez, így például vannak, akiknek lehetőségük van a munkáltatói elszámolásra, az adónyilatkozat ("söralátét") elkészítésére, az egyszerűsített bevallás vagy a bevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] A 2016-ban megjelenő új személyijövedelemadó-bevallási módszer elsősorban a munkáltatói elszámolás alternatívája lehet abban az esetben például, ha az adóévi elszámolást a munkáltató nem vállalja.Bevallási nyilatkozatot a 2015. adóévről az a magánszemély tehet, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján azt kell feltételeznünk, hogy a kérdező az egyéni vállalkozókra vonatkozó előírásokról csak hallott valamit, de azokat a gyakorlatban nem alkalmazta. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így nem kell könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég valójában már a választ is megadta a kérdésben, lényegében annak a megerősítését kéri. A válaszok a következő kis kiegészítésekkel az egyértelműség érdekében:Ha a kérdező cég a lakásokat magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy az adott vállalkozásnál (egyéni vállalkozónál is, társas vállalkozásnál is) nem szabályozták a vállalkozás nevére szóló bankkártya használatát, esetleg szabályozták, de saját szabályozásuk előírását nem tartják meg, emellett a bizonylati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 1/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont]. Nem lehet alanya tehát a termőföld utáni települési adónak az a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: minden lehetséges, csak nem biztos, hogy jogszerű és szabályos. Menjünk sorjában!A társaság személygépkocsit bérel a magánszemély tagjának. Nyilvánvalóan a személygépkocsi bérbeadójával a bérleti szerződést a társaság kötötte meg. Fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
1
16
17
18
63