Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása

Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében termékértékesítésnek minősül, következésképpen adóztatható, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységének köréből kivonja, feltéve hogy a beszerzéshez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt azt kell tisztázni, hogy kell-e a kifizetőnek személyi jövedelemadó-előleget levonni, ha a kifizetés készpénzes számla alapján történik. Az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése ugyanis arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Ingatlan bérbeadása: közüzemi díjak elszámolása

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg:1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 20 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szállítóval szembeni kötelezettség leírása

Kérdés: A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és az Szt. előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóra az Szt. hatálya nem terjed ki, így az egyéni vállalkozó beszámoló készítésére nem kötelezett.Az alapítvány az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint: "Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni."A Ptk. hivatkozott előírásából, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen önköltség tartalmát az új Szt. 51. §-a határozza meg. Ennek részét képezik azok a költségek, amelyek a K+F tevékenység végzése, teljesítése során közvetlenül felmerültek, amelyek a K+F tevékenység végzésével, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Beszámoló, adófizetési kötelezettség: egyéni vállalkozó, alapítvány, oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készíteni, és milyen adójogszabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozóra, az alapítványra és az általuk alapított és fenntartott oktatási intézményre?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó nem tartozik az Szt. hatálya alá, így beszámolót nem kell készítenie. Az alapítvány az új Szt. hatálya alá tartozó egyéb szervezet. Beszámolási kötelezettségéről az Szt., illetve a felhatalmazása alapján kiadott, a számviteli törvény szerinti egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Áfa-alanyi mentes határ átlépése

Kérdés: Legalább 36 órás munkaviszonyban lévő, alanyi áfamentes nem átalányadózó egyéni vállalkozó árbevétele év közben meghaladja a kétmillió forintot. Mi a konkrét teendője?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem tűnik ki, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenysége(ke)t folytat: az Áfa-tv. alkalmazása szempontjából adóköteleset és/vagy adómenteset. Ez azért lényeges, mert a 2 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárba – az Áfa-tv. 49. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Áttérés a kettős könyvvitelre

Kérdés: 2003-ig az egyéni vállalkozóknak is át kell térniük a kettős könyvvitelre vagy csak a társaságoknak?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó akkor sem tartozik az új Szt. hatálya alá, ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték. Ebből következően, az egyéni vállalkozónak nem kell az új Szt. szerinti kettős könyvvitelre áttérnie.Itt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
…
58
59
60
…
63