Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott elengedett követelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Elengedett követelés utáni adófizetés

Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
Részlet a válaszból: […]elengedő társaság, illetve a kötelezettséget kimutató társaság ne legyen veszteséges. Más szavakkal, a veszteséges társaság is elengedheti a követelését, ha a követelés behajtására nincs remény, vagy üzletpolitikai szempontból az elengedés indokoltnak látszik.Az elengedett követelést rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, de annak összegével a társasági
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6658
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Elengedett követelés a Tao-tv.-ben

Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?
Részlet a válaszból: […]százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik Y kft.-ben, vagyb) jogosult Y kft. vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagyc) Y kft. más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint 50 százalékával.Ha a felsoroltak alapján megállapítható, hogy X és Y kft. kapcsolt vállalkozás, akkor az elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítással X kft.-nek meg kell növelnie az adózás előtti eredményt a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése h) pontjának 2. alpontja alapján. Ha a fentiek azt támasztják alá, hogy X és Y kft. nem kapcsolt vállalkozás, akkor a ráfordítás nem növelő tétel. A hivatkozott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5796
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Ügyvédi iroda által elengedett követelés

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?
Részlet a válaszból: […]bekezdésének n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése. A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodó szervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda? Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válasz hiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 1. és 4. pontja alapján gazdálkodó az egyéb szervezet is, az ügyvédi iroda az egyéb szervezetek közé tartozik. Így az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5290

4. találat: Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszból: […]értékű jogot definiálja a követelést (ingyenes szerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya a követelés elengedéséből származó vagyongyarapodás, ha az ajándékozási szerződéssel jön létre. Ugyanakkor a bírósági határozattal történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek. Mivel csődegyezség esetén a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4431
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Elengedett kötelezettség kifizetése a tulajdonosnak

Kérdés: Az eredeti jogosult által elengedett kötelezettséget az Szt. alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely a tárgyévben a mérleg szerinti eredményben jelenik meg, majd a következő év elején átkerül az eredménytartalékba. Ez a bevétel a Tao-tv. alapján csökkenti a társasági adó alapját, mivel az elengedett kötelezettség az elengedő társaság vagy magánszemély adózott bevételéből származott. A társaság működésének ideje alatt vagy a társaság megszűnése esetén az eredménytartalékban nyilvántartott - eredeti jogosult által elengedett kötelezettségből származó - eredményrész kifizethető-e a tulajdonosok számára adómentesen?
Részlet a válaszból: […]határolni. Ez esetben a halasztott bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása megszüntetésének időszakában [az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint], több év eredményében fog megjelenni véglegesen rendkívüli bevételként, és csökkenthető a társasági adó alapja. Pontosítandók a követelését elengedőre vonatkozóan leírtak is. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összegével az adózás előtti eredményt kell növelni a Tao-tv. hatálya alá tartozó adóalanynál, és így a követelését elengedő társasági adót fizetett és nem adózott bevételét engedi el. A kérdésben leírt eset valójában csak az Szja-tv. hatálya alá tartozó magánszemély esetében igaz. Az Szt. 87. §-a (3) bekezdése szerint az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik meg. Az eredménykimutatással egyező mérleg szerinti eredményt kell a következő üzleti év nyitása után az eredménytartalékba átvezetni. Sem a hivatkozottak, sem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2495
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Felszámolási eljárás során elengedett követelés

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt - a bérbeadó által számlázott - bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?
Részlet a válaszból: […]Cstv. fentiekben hivatkozott egyezségi követelményeinek, de nem felel meg a csődeljárás során köthető egyezség - Cstv. 18-21. §-aiban megfogalmazott - szabályainak sem. Mindezt a válaszadás előtt azért kell hangsúlyozni, mert nem alkalmazhatók azok az adóalapot érintő kedvezmények, amelyek az adós fizetőképessége helyreállítása érdekében a hitelezőt a Tao-tv. szerint megilletnék. A kérdező társaság valójában elengedte az adóssal szembeni követelését, amelyet az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint annak összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. [Mivel a követelést a hitelező nem a Cstv.-nek megfelelő csődeljárás, illetve felszámolási eljárás keretében engedte el, az nem minősíthető az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10/b pontja szerinti behajthatatlan követelésnek.] A bérelt gépjármű átvétele nem tekinthető a követelés kiegyenlítését szolgáló eszköznek (a bérelt gépjármű a bérbeadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 857
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Számlázott, de ki nem egyenlített bérleti díj az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. bérleti díjat számlázott - szerződés alapján - egy kft. részére, amelyet a kft. ez ideig nem fizetett ki, bár költségei között elszámolta azt. A számlának áfa-tartalma nem volt, a bérbeadás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősült. Mi lesz a bt.-nél - ez esetben - a bevétel?
Részlet a válaszból: […]§-ának (6) bekezdése szerint addig kell kimutatni, amíg azt ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Ha a követelést nem egyenlítik ki, akkor az egyszeres könyvvitelt vezető árbevételt nem tud elszámolni. Amennyiben az egyszeres könyvvitelt vezető bt. a szolgáltatásnyújtásból származó követelését elengedi, úgy ez közvetlenül az eredményét nem érinti, de - ez esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 512

8. találat: Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszból: […]napos késedelemben lévő követelések együttes értékének 2 százaléka, a 181-360 napos késedelemben lévő követelések együttes értékének 5 százaléka, a 360 napon túli követelések együttes értékének 25 százaléka), a bíróság előtt nem érvényesíthető, illetve elévült követelésre (amelyre értékvesztést számolt el, vagy hitelezési veszteséget írt le az adózó) a könyv szerinti értéken felül befolyt összeg, tekintettel arra, hogy ezzel az elszámoláskor az adózás előtti eredményt növelni kell, és nem lehet csökkenteni, mivel azt a Tao. törvény nem ismeri el behajthatatlannak. A Tao. törvény 8. §-a [az (1) bekezdés gy) és h) pontja] ugyanakkor az adózás előtti eredmény növelését írja elő: a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztéssel, a számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelés leírásakor az elszámolt hitelezési veszteséggel, a megelőző adóévben a követelésre elszámolt értékvesztéssel, de legfeljebb az adóév (a megelőző) végén, a határidőn túli követelések bekerülési értéke arányában számított, az előző adóévben az adózás előtti eredmény csökkentésekor figyelembe vett összeggel, a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés értékével. A Tao. törvény a bíróság előtt nem érvényesíthető, és az elévült követelés kivételével a számviteli törvényben foglaltakkal azonos minősítés alapján tekinti a követelést behajthatatlannak. Külön előírást tartalmaz a Tao. törvény az átalakulással létrejött adózóra vonatkozóan. A jogelődtől átvett követelésre, a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összegre, illetve a követelés behajthatatlanná válásának esetére vonatkoznak a külön előírások. A rendelkezés [16. § (2) bekezdés i) pont] szerint a jogutód úgy módosítja az adóalapot, ahogyan a jogelődnek módosítania kellett volna, ha az átalakulás nem történik meg. Ez azt jelenti, hogy a követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összegnek az a része csökkenti a jogutód adózás előtti eredményét, amelyet a jogelőd (vagy a jogutód) adózás előtti eredmény csökkentéseként nem vett figyelembe. Így például, ha a követelés egy részét a jogelőd vagy a jogutód hitelezési veszteségként leírta azért, mert bíróság előtt nem érvényesíthető vagy elévült, illetve ha értékvesztést számolt el a jogelőd vagy a jogutód, és azt az adózás előtti eredmény csökkentésére (a késedelem ideje alapján) nem vette figyelembe, vagy azt már az adózás előtti eredményt növelő tényezőként számításba vette. A követelésnek a jogutódnál[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 28
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,