Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés azon részét kell tisztázni, amely a kérdező jogszabályismeretének hiányára utal. Kezdjük a végén:Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati fegyelem és bizonylati elv alapvető követelménye, hogy a gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és azt a bizonylat alapján kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A követelés elengedése is olyan gazdasági esemény, amely az eszközök, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] A válasz a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó általános számviteli szabályokból következik. Mivel a cég a bank felszámolásának kezdetétől nem rendelkezik szabadon a bankszámlája felett, az elszámolási betétszámlát ettől az időponttól kezdődően meg kell szüntetni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% - Egyesület részére támogatás formájában;
1% - Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% - Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] A látványcsapatsport adófelajánlással történő támogatása esetén a felajánlott összeget az adóelőleg, adó részeként kell teljesíteni, azt nem külön kell utalni, így nem is vonható le a fizetendő adóelőlegből, adóból. A támogatás a rendelkező nyilatkozat beadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv - amelyet mindkét fél aláírt -, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] Mivel sem a döntést, sem a megállapodást nem támasztották alá törvényi előírással, a két fél megállapodása vagy határozata a hatályos előírásokat nem tudja felülírni, ezért a rövid válasz az, hogy a követelést pótbefizetéssel nem lehet kompenzálni.A kompenzálás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
-termékkóstoltatásra,
-kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
-mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
-forgalom után számolt bónuszként,
-rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] A húsfeldolgozás termékeiből az üzleti partnerek (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó adóalanyok) részére történik a termékek átadása. Így a kóstolásra átadott termék kóstolásra történő felhasználása, a mintakénti kereskedelmi forgalomba hozatal az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése, illetve 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság 2014-ben egyezséget kötött az osztrák vevővel. Megállapodtak abban, hogy az osztrák vevő mennyit fog a tartozásából részletekben kiegyenlíteni. Az egyezség alapján nyilvánvalóvá vált azonban az is, hogy mekkora összeget nem fog az osztrák vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyek egy részére igennel, más részére nemmel lehet válaszolni. Éppen ezért menjünk sorjában.A Ptk. 6:250. §-a szerinti olyan vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, számviteli szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Casco önrész elengedése

Kérdés: Dolgozónk a cég autójával munkavégzés céljából parkolt egy parkolóban, ahol a munkavégzés ideje alatt az autó oldala megsérült, amit a telephelyre való visszaérkezéskor vett észre. A gépkocsin van casco biztosítás, ami alapján a gépjárművet a cég megjavította. A dolgozónak ki kell-e fizetnie a casco önrészt, vagy el lehet tekinteni attól? Ha a cég eltekint az önrész dolgozó általi megfizetésétől, az elengedett követelésnek minősül? Kell-e a cégnek, illetve a dolgozónak az elengedett casco önrész után adót és járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A cég autója használatával kapcsolatosan, elsődlegesen belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy ha a cég autóját használó a használt autóval kapcsolatosan kárt okoz, akkor van-e, illetve mikor van kártérítési kötelezettsége, és ez a kötelezettség az okozott kár egészére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.
1
2
3
17