Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Engedmény összege a skontónál

Kérdés: A skontó elszámolásához kapcsolódóan: ha az engedmény összege a jegybanki kamattal számítottnál magasabb, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A határidőn belüli fizetés árengedménye (skontó) elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 10. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Utaltunk arra, az eredmény átadás-átvétel kiszűrése érdekében a törvény korlátozza az ilyen címen elszámolható engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] SzámvitelA közhasznú társaságnál a kapott támogatás számviteli elszámolása annak függvényében változik, hogy az önkormányzat a támogatást – rendeletben vagy határozatban megállapított módon – milyen célból, mire adja.A támogatás céljaa) Ha az önkormányzat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Skontó elszámolása 2000-ben

Kérdés: Hogyan kellett a határidőn belüli fizetés árengedményét (skontó) elszámolni 2000-ben?
Részlet a válaszából: […] A régi Szt. nem adott előírást a határidőn belüli fizetés árengedményének elszámolására 2000-ben. Ebből következően, azt helyesen az engedményt adó által kiállított helyesbítő számlával lehetett megfelelően dokumentálni. (Lehetett még elengedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] A követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 55. §-a tartalmazza a követelések mérleg-fordulónapi értékelésének szabályait. Továbbra is a vevő, az adós minősítése, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni a követelés könyv szerinti értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] A követelések után elszámolt értékvesztés, az elszámolt értékvesztés visszaírása, a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
1
…
17
18