2209 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?

Kérdés: A részvénytársaság személygépjárművek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződésekben szerepel szerződéskötési díj, kiemelt első bérleti díj, valamint a bérlet időszakára fizetendő havi bérleti díj. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj összege a bérlőnek semmilyen körülmények között nem jár vissza, az a bérbeadónál marad. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj számviteli elszámolásának mi a helyes megoldása?
– A szerződéskötés évének bevételeként kell elszámolni,
– az összemérés és időbeli elhatárolás számviteli alapelvét figyelembe véve a bérleti időszakra elosztva kell ezen díjakat figyelembe venni?
Lehetséges-e eltérően kezelni a szerződéskötési díjat, valamint a kiemelt első bérleti díjat úgy, hogy a szerződéskötési díj teljes összege bevétele a szerződéskötés üzleti évének?

Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?

Kérdés: A Tüzép vásárolt homokot, kavicsot „A” kft.-től, a szállítást a Tüzép telephelyére „B” kft. végzi. Jól gondoljuk, hogy a szállítási költség ilyenkor is az áru beszerzési árának részét képezi, tehát a 814. elábéra könyvelendő? A Tüzép készít betont is, amit elad az ügyfeleknek. A beton kiszállítását egy külső cég végzi. A beton kiszállításának ára beépítésre került a beton eladási árába, az külön nem kerül számlázásra a vevő részére, viszont a betonpumpálás igen. A betonpumpálást a betont kiszállító külső cég végzi, és a vevő felé a Tüzép külön tételként számlázza a beton árán felül. Helyes-e a könyvelés, ha a külső cég számláján szereplő betonszállítást 52. Igénybe vett szolgáltatásra, a betonpumpálást pedig 815. Közvetített szolgáltatások számlára könyveljük? A Tüzép által kibocsátott számlán ilyen esetben fel kell-e azt tüntetni, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz?

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?

Kérdés: Egy fogorvosi járóbeteg-szakellátással foglalkozó gazdasági társaság egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátást is végez. A társaság a NEAK-tól havi elszámolás keretében többféle jogcímen részesül támogatásban, illetve finanszírozásban. Abban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a különböző jogcímen kapott összegeket a számviteli elszámolás során egyéb bevételként vagy az értékesítés nettó árbevételeként szükséges-e kimutatni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy milyen elv alapján történik az egyes jogcímek besorolása.
A NEAK-tól az alábbi jogcímeken érkeznek bevételek:
– praxistámogatás,
– szakdolgozói bértámogatás,
– fogorvosi szakellátás finanszírozása,
– szakellátás teljesítménydíja,
– jogviszony-ellenőrzési díj,
– rezsitámogatás,
– vények alapján elszámolt NEAK-térítés.

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Termékértékesítés történik két kft. között. Az ellenértéket euróban határozzák meg, és 100%-os előleget kötnek ki. Az eladó az áfában és a számviteli politikában is az MNB-árfolyamot választotta. Az előlegszámlán a fizetendő adó megállapítása időpontjában érvényes árfolyamon forintosítja, míg a végszámla forintosítása a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon történik. Így az előleg áfája, majd a beszámításának forintosításakor a két áfa értéke között különbözet jelentkezik. Helyes-e az eljárás így, vagy a nullás végszámlának az áfatartalmát is az eredeti előleg szerinti árfolyamon kellene forintosítani? Amennyiben helyes az eljárás, szükséges-e a két áfaérték közötti különbözetet átvezetni a 87-be, illetve a 97-be?