2116 cikk rendezése:
11. cikk / 2116 Építéssel kapcsolatos költségek készletre vétele
Kérdés: A kft. 2024-ben kezdte meg a családi ház kivitelezését magánszemély részére. A kivitelezés 2024-ben nem fejeződött be. A magánszemély részére előlegszámlák lettek kiállítva. 2025. I. negyedévében befejeződik a kivitelezés, és végszámla készül. A 2024-ben az építéssel kapcsolatos költségeket el kell határolni a kft.-nél 2025-re?
12. cikk / 2116 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. de-cember 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
13. cikk / 2116 Részvények vásárlása részletfizetéssel
Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?
14. cikk / 2116 Külföldi nagykövetség támogatása
Kérdés: Társasági adóval kapcsolatos a kérdésem. Amennyiben a cégem a Ljubljanai Magyar Nagykövetséget kívánja támogatni, amelynek külföldi székhelye és adószáma van, jól gondolom-e, hogy nem a vállalkozás érdekében felmerült költség lesz a támogatás összege, tehát meg kell növelnünk a támogatás összegével a társaságiadó-alapot?
15. cikk / 2116 Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé
Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
16. cikk / 2116 Eredménytartalékból jegyzett tőke adóztatása
Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?
17. cikk / 2116 Külön számlázott rendszerhasználati díj áfája
Kérdés: A 9704-es kérdés (Áramszámla áfájának megosztása, elektromos gépjárműtöltés) vonatkozásában merült még fel egy kérdés. Az áramszolgáltató külön számlán számlázza havonta a rendszerhasználati díjakat. Ennek áfája teljes mértékben levonható, vagy figyelembe kell venni olyan módon az áfalevonást, mint ahogy az adott havi áramszámlánál (ami külön érkezik) tettük?
18. cikk / 2116 Automata által kibocsátott utalványok megőrzése
Kérdés: A DRS rendszer bevezetésével társaságunk több MOHU-s visszaváltó automatát üzemeltet, és kereskedelmi egységeinkben elfogadjuk az automata által kibocsátott utalványokat. Az utalványok értékét a MOHU az automata jelentése alapján megtéríti, a beváltott utalványokat mi őrizzük meg, mint készpénz-helyettesítő eszközt. Az elfogadott utalványok nagy mennyiséget jelentenek, tárolásuk helyigényes. Kérdés, ezeket az utalványokat, melyeket pénztárosaink fogadnak el fizetőeszközként, a számviteli és adójogszabályok alapján meddig kell megőrizni? Mikor lehet azokat selejtezni, megsemmisíteni?
19. cikk / 2116 A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alany?
Kérdés: A tulajdonostársak közössége iparűzésiadó-alanynak minősül? Ők ugye magánszemélyek, akik adószámot kérnek, például férj-feleség. Egy vidéki önkormányzati adóhatóság úgy gondolta, hogy hiányzik egy tulajdonostársi közösségnek az iparűzésiadó-bevallása. Jogos az önkormányzati adóhatóság igénye?
20. cikk / 2116 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
