911 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Napelemmel rendelkező társaságok esetében rendszeresen előfordul, hogy a visszatáplált és az energiakereskedő felé visszaszámlázható energiamennyiséget és -értéket az energiakereskedő évekkel a tényleges visszatáplálást követően ismeri el összegszerűségében, és közli, hogy milyen teljesítési időpontban és milyen összegben számlázható felé a visszatáplált energia. Ez a kibocsátó oldaláról folyamatos áfa- és társaságiadó-önellenőrzést generál? Emellett akár jelentős hibaként 3 oszlopos beszámolóval is járhat, függetlenül attól, hogy a beszámolókészítés időpontjában nem volt ismert és figyelembe vehető a visszapótlásból származó bevétel összege?

Kérdés: Az alábbi esetekben, ha egy cég helyesbítő számlát állít ki vagy fogad be (vagy sztornózza a korábban kiállított számláját, és újat állít ki helyette), akkor az adott bizonylatot mely időszakban köteles szerepeltetni az áfabevallásában? Továbbá, ha a cég azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki, akkor az új számlán köteles feltüntetni a sztornózott bizonylat számlaszámát? Eseteinkben az eredeti számla teljesítési dátuma 2024. 10. 08., a 10. havi áfabevallás benyújtási dátuma 2024. 11. 15.
1. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 25-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 25-én.
2. Kimenő számla esetén, ha helyesbítő számlát állítunk ki 2024. 11. 05-én, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja 2024. 11. 05-én.
3. Bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 25-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 25-én.
4. A bejövő számla esetén, ha helyesbítő számlát fogadunk be 2024. 11. 05-ei keltezéssel, akkor az alkalmazandó áfaidőszak az áfa csökkenésekor/növekedésekor. Ugyanígy, ha a helyesbítő számla helyett a sztornózást és új számla kiállítását választja a partner 2024. 11. 05-én.

Kérdés: A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?

Kérdés: Kérdésünk tárgya: kriptoeszközökkel végzett befektetések és egyéb műveletek számviteli kezelése.

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?

Kérdés: Kérdésem az önellenőrzésekhez kötődik. Több adónemben (áfa, cégautó, reprezentáció) is beadtunk 2024-ben előző éveket érintően önellenőrzéseket. Ezen tételek nem számítanak jelentősnek. Elhatárolásokat csak a reprezentáció esetében képeztünk adott évben az adók (szja, szocho) kapcsán. Kérem szíves segítségüket, hogy ezen önellenőrzéseket a társaságiadó-bevallásban, mint növelő vagy csökkentő tételeket, meg kell-e jeleníteni? Ha igen, hol? Illetve a befizetett önellenőrzési pótlékok növelő tételnek minősülnek-e?

Kérdés: Társaságunknál külföldi/belföldi kiküldetések vannak rendszeresen. Ha cégautót használ a munkavállaló, abban az esetben milyen adózási kötelezettséggel jár, és mik az ehhez szükséges dokumentációk (kötelező-e útnyilvántartást vezetni, vagy a kiküldetést hasonlóan a saját autóshoz kell nyilván tartani? Sorszámozottnak kell-e lennie? Mik a formai követelmények? Kérem, segítsenek ebben, mert sehol nem találok erre egyértelmű választ, vagy használható kész nyomtatványt.

Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?

Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?

Kérdés: A NEAK a honlapján a fogorvosi ellátás finanszírozásának elemeiként az alábbi díjakat nevesíti: fix díj, kiegészítő díj, teljesítménydíj, jogviszony-ellenőrzési díj, sürgősségi rendelkezésre állási díj. Ez összhangban van a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 23. §-ában foglaltakkal. Mivel ezek a NEAK által megállapított díjak az egészségügyi szolgáltatás ellenértékei, így az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az Szt. 72. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján, valamint iparűzésiadó-alapot képez. A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet a fent nevesített díjakon túl támogatás jogcímen is finanszíroz, mint a 25/A. § bértámogatás, 23. § (13)–(14) bekezdése rezsitámogatás, 25/C. § praxistámogatás. Ezek a támogatások a költségek fedezetére szolgálnak, így az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján költségeket (ráfordításokat) ellentételező – visszafizetési kötelezettség nélkül – igényelt támogatásnak, juttatásnak, azaz egyéb bevételnek minősül. A „díj” jogcímen történő finanszírozás az értékesítés árbevételeként könyvelendő-e, vagy a „támogatás” jogcímen történő finanszírozási elemek szintén az árbevétel részét képezik?