Lassú vagy hirtelen tőkevesztés

Kérdés:

Megvalósul-e a tőkevesztés (lassú vagy hirtelen) esete az alábbi helyzetben? A kft. 2022-ben alakult 3 millió forint jegyzett tőkével, amiből a tagok év végéig 1830 ezer forintot fizettek be, a be nem fizetett saját tőke így 1170 ezer forint a mérlegben. A működése is veszteséges volt: –509 ezer forint adózott eredménnyel zárult az év. A saját tőke így 1321 ezer forint, ami alatta maradt a jegyzett tőke felének. Megvalósul ez esetben a hirtelen tőkevesztés? És a lassú tőkevesztés? Előtársasági időszak is volt, így már két beszámolóval lezárt időszak van, ahol a saját tőke nem éri el a jegyzett tőkét.

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:5. §-ának e) pontja szerint a létesítő okiratban meg kell határozni a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ez a kérdés szerinti kft. esetében is kötelező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Iparűzésiadóelőleg-mérséklés – kata

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség híján – nem vonatkozik [ugyanez a helyzet egyébként a 2021-ben jogelőd nélkül tevékenységet kezdő vállalkozóra, előtársaságra, hiszen őket a Htv. 41. § (4) bekezdés a)-b) pontjai szerint szintén nem terheli elő­legfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Házipénztár vezetése könyvelés mellett

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes hozzájárulásával, annak dokumentálásával.A házipénztár esetében megkövetelt a rendszeres ellenőrzés. Ezt a könyvelőtársaság házipénztár-kezelési tevékenysége teljesítésének igazolásához is kapcsolhatóan a partnertársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. A kft. előtársaságként nem működhet.Az Evectv. szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó– elvégzi az eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
- 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
- 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
- 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
- 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
- 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."
Részlet a válaszából: […] ...vesztesége tekintetében a Tao-tv. 29/C. § (8) bekezdése az irányadó. E szerint az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében keletkezett negatív adóalapra) a 17. § 2000. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Cégjegyzés előtt végzett felújítás

Kérdés: A kft. már a cégbejegyzés (adószámkiadás) előtt felújítást végzett bérelt ingatlanán. Ezen számlákról adószám kiadását megelőzően levonható az áfa? Számvitelileg elszámolhatók? (Valójában bejegyezték a céget, de az ügyvezetője eltiltása miatt másik cégjegyzékszámon, más ügyvezetőkkel időben később jegyezték be a véglegesen működő céget.)
Részlet a válaszából: […] ...ezen feladat ellátására. Erre vonatkozóan az információk a cégbíróságon rendelkezésre állnak.A Ptk., az Art., az Szt. ismeri az előtársaság fogalmát. Az előtársaság üzleti éve a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál alapítása időpontjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük, mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Ügyvezetői jogviszony a Tbj-tv. és az új Ptk. alapján

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (továbbiakban: Tbj-tv.) nem változtak a szabályok. Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Előtársasági beszámoló

Kérdés: A társaság alapító okirata 2012. december 12-i, a cégbírósági bejegyzés 2013. január 2-i. A társaság az előtársasági időszakban vállalkozási tevékenységet nem végzett. Kell-e december 31-i és január 2-i fordulónappal beszámolót benyújtania? Ha végzett vállalkozói tevékenységet, akkor elegendő a bejegyzést követő harmadik hónap végéig beszámolót beadnia, vagy kell december 31-ével is?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 11. §-ának (5) bekezdése alapján az előtársasági időszak a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az alapítás időpontjától (a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a cégjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Előtársasági időszak két üzleti évben

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a társaság alapító okiratának kelte december 20-a, a cégbejegyzés pedig a következő év január 10-e? A társaság vállalkozási tevékenységet nem végzett, tehát nem kell előtársasági beszámolót készítenie. Ha már decemberben megkezdi a vállalkozási tevékenységét, december 31-ével zárnia kell? Úgy gondolom, igen!
Részlet a válaszából: […] ...részét veszi figyelembe (vállalkozási tevékenységet nem végez), a másik részétől eltekint, ezért jut téves következtetésre (nem kell előtársasági beszámolót készítenie).Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem kell az előtársasági időszakról mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
1
2
3
5