Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Jelen válaszunk csak a számviteli elszámolásra vonatkozik. A bevallásokkal kapcsolatos kérdésekre – belső egyeztetés után – külön válaszban visszatérünk. A külföldi szállító 2023. évi jóváíró számláját, ami a 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódott, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

2022. évi teljesítésű számlák visszaküldése

Kérdés: A 2022. évi szerződésen alapuló, 2022. évi teljesítésű számlákat csak röviddel ezelőtt küldtük meg egy költségvetési intézmény részére. Válaszuk szerint nem tudják a számlákat befogadni, miután a 2022. költségvetési év beszámolóval lezárt időszak, amelynek a módosítására nincs lehetőségük. Véleményünk szerint nem helytálló a számla befogadásának ezen a jogcímen történő elutasítása, mert a számviteli törvény alapelveinek, így a "teljesség" elvének a megvalósulását az államháztartási törvény is biztosítja. Ráadásul, miután a számlázott tevékenység már 2022. évben elvégzésre került részünkről, az már a 2022. évi szerződéses kötelezettségeik között is feltüntetésre került a nyilvántartásukban, tehát tudomásuk volt róla.
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdező a saját maga által elkövetett törvénysértéséért a számlát be nem fogadó költségvetési intézményt hibáztatja. Az adott esetben a költségvetési intézmény helyesen járt el. A "teljesség" elvét a költségvetési intézmény a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Előleg figyelembevétele bevételként

Kérdés: 2018. évben vissza nem térítendő támogatást nyert a cég (GINOP) pályázat keretében vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésre. A társaság 2018-ban támogatási előleget kapott, amit az elszámolásig a kötelezettségek között szerepeltet. 2020-ban a mérlegkészítésig benyújtásra és jóváhagyásra is került az elszámolás az első időközi kifizetési kérelemre, annak egy részét az előleg terhére számolták el, a másik részét kiutalták. A támogatási előleget 2020-ban az első időközi kifizetés jóváhagyásának napjával átvezethetem az egyéb bevételek közé? Azzal tisztában vagyok, hogy ha a fejlesztésre kapott támogatás a mérlegfordulónapig nem folyt be, akkor az nem szerepelhet az előző év beszámolójában. A fejlesztésre kapott támogatási előleg kapcsán nem tudom eldönteni, hogy melyik üzleti év (2019 vagy 2020) beszámolójában kell egyéb bevételként, majd halasztott bevételként könyvelni az előleget, amennyiben a mérlegkészítésig jóváhagyták?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az első időközi kifizetési kérelem került jóváhagyásra, amelynek a pénzügyi teljesítésébe az előleget is betudták. Nem lehet azonban tudni azt, hogy a pályázat feltételeinek teljesítésében is figyelembe vehető volt az, amit az elszámolás tartalmazott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Előző évi teljesítés számlájának könyvelése

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.
Részlet a válaszából: […] A kérdező gondolatmenete helyes, de nem pontos. Később visszatérünk rá! Előtte idézzük a számviteli törvény néhány előírását.Az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése alapján a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Év végi számla könyvelése

Kérdés: A szállító a szerződés szerint 2011. 12. 30-án teljesített. A vevő számviteli politikája szerint a tárgyévet követő január 31-ig kell az előző év bizonylatait figyelembe venni az előző évi eredmény megállapításánál. Két könyvelő vitatkozik. Az egyik könyvelő szerint: mivel a teljesítés dátuma 2011. december 31-e előtti, és január 31-ig fogadja be a vevő a bizonylatokat az előző évre, a számlát – bár 2012. évi dátum van rajta – 2011. évre kell könyvelni. A másik könyvelő átmenő passzívát képez, a költségvalódiságot így biztosítja. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […]  Az első könyvelőnek. A 2011. évben teljesített szállítások,szolgáltatások ellenértékét a vevőnek a szállítóval, a szolgáltatóval szembenkell könyvelnie a január 31-ig megérkezett és 2012. évi keltezésű számlaalapján, illetve ha a számla a vevőhöz nem érkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott válaszban részletesen indokoltuk,hogy a mérlegfordulónapig bezárólag történt teljesítésekről a számlát – aszámviteli előírások figyelembevételével – a számla kibocsátójánál csak avevővel, a számla címzettjénél csak a szállítóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.