Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arról tanúskodnak, hogy sajnálatos módon összekeverik a társas- vagy sorházak építésének, illetve ezen belüli lakások, irodák értékesítésének a szabályait. Úgy tűnik, hogy a szerződés elszámolási egysége szabályait alkalmazzák az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Projektszerződés keretében vasbeton elemek gyártása

Kérdés: Társaságunk egyedi vasbeton elemeket gyárt megrendelésre. A megrendelővel projektenként vállalkozási szerződést köt, mely magában foglalja a megrendelt vasbeton termékek gyártását, szállítását és épületbe való szerelését. A szerződésben több esetben egyösszegű vállalási ár szerepel, a megrendelőnek nem fontos, hogy mennyibe kerülnek egyedileg az elemek, illetve előfordul, hogy a megrendeléshez képest végül egészen más elemek kerülnek gyártásra, mert másra van szükség, de összességében ugyanabban a szerződött köbmétermennyiségben. A társaság a számviteli törvény 14. §-ának az előírása alapján köteles önköltségszámítási szabályzatot készíteni, és az önköltséget utókalkuláció módszerével megállapítani. Az előállításhoz szükséges alapanyagok termékekhez rendelhetők. A termék-előállításhoz kapcsolódó személyi jellegű költségek, igénybe vett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás (gépköltség) nem rendelhetők közvetlenül a termékekhez, egyszerű vetítési alappal rendeljük a termékekhez, így kalkulálva az előállítási költséget. A késztermékek (vasbeton elemek) közvetlen (előállítási) önköltségét az egyedi értékelés elve alapján mindenképpen termékenként szükséges meghatározni? Esetleg van lehetőség a termékek önköltségét projektenként, mint kalkulációs egységet meghatározni? A késztermékleltárban az elemek tételesen kerülnének felsorolásra, de történhetne a beértékelésük projektenként?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 16. § (1) bekezdésének elő­írásai szerint az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, mely előírás a saját termelésű készletek év végi értékelésére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja alapján a szerződés elszámolási egysége jogilag a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó szerződés egésze.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] A tenyészállat hízóba állításakor (visszaminősítésekor), amennyiben a könyv szerinti nettó érték magasabb, mint a hízóba állított tenyészállat piaci, forgalmi értéke, a különbözetet az átminősítés előtt közvetlenül terven felüli értékcsökkenésként el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Szerződés elszámolási egységének alkalmazása társasház építésénél

Kérdés: A kft. társasházakat épít (10-20 lakásos társasházak), az egyes társasházak építése az egyes évek között jellemzően elhúzódik. A szerződés elszámolási egységének alkalmazására vonatkozó 2022. évi számvitelitörvény-változás érinti-e ezen társasházépítéseket pozitívan, azaz tudja-e alkalmazni a társasházépítést végző kft. a szerződés elszámolási egységét (bevétel időbeli elhatárolása a teljesítési fok alapján)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egyrészt utalunk arra, hogy a számviteli törvény hivatkozott része 2022-ben nem változott, az 2020. 01. 01-től hatályos, másrészt nem egyértelmű a kérdésben a társasház építése. A társasházak építését valamilyen szervezet rendelte meg, vagy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] A szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Könyvvizsgálói részszámla és végszámla könyvelése

Kérdés: Mikrogazdálkodó könyvvizsgáló kft. a megbízóval kötött szerződésében egyszeri részszámlázási lehetőség szerepel a tárgyévben. A szerződés elszámolási egysége nem szerepel a szerződésben. A kft. a megrendelővel kötött megállapodás szerinti szakaszolás alapján a teljesítésigazolásnak megfelelően a részszámlát tárgyévi bevételként számolta el. A végszámla a következő év bevételét képezi. Helyes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Helyes akkor, ha a szerződésben pontosabban fogalmaznak, a végszámla pedig a részszámla szerinti összeg levonásával tartalmazza a könyvvizsgálat egész évi díját. A megbízóval kötött szerződésben nem elegendő csak a részszámlázás lehetőségének a rögzítése. Azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Szerződéselszámolási egységre vonatkozó szabály alkalmazása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzítenünk kell, hogy hivatalos állásfoglalást nem tudunk adni, erre nincs felhatalmazásunk. Ahozzánk érkező kérdésekre igyekszünk szakszerű választ adni, a kérdéshez kapcsolódó vagy a kérdésben nem említett jogszabály – sok-sok év tapasztalatán alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Alvállalkozás-szerződéses elszámolási egység

Kérdés: A vállalkozás szerződések alapján, építkezéseken villanyszerelési munkálatokat lát el, ehhez kapcsolódóan nyújt szolgáltatást. Ezen munkálatok egy részében közvetlenül a megrendelő felé szolgáltat, de sok esetben egy projektnél alvállalkozói szerepben tevékenykedik.
1. Ezen szolgáltatások szerződéses elszámolási egységnek minősülnek-e számviteli szempontból, és így kell-e alkalmazni az új szabályt ezen ügyletekre?
2. Befolyásolja-e az, hogy éppen milyen státuszban van, avagy ki tekintendő "megrendelőnek" ezen esetben (csak a közvetlen megrendelő vagy a fővállalkozó is)?
3. Mi tekinthető jelen esetben a törvényi megfogalmazás alapján a "megrendelő által meghatározott jellemzőkkel meghatározott szolgáltatásnak"? Konkrétan milyen ismérv alapján dönthető el? (Épületek árammal, füstjelzőkkel, riasztókkal való ellátását végzik, természetesen a szakhatósági előírások szigorú betartásával.)
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük a választ, ami biztos, mert a polgári jog szabályaiból egyértelműen következik: a kérdés szerinti vállalkozás megrendelője lehet közvetlen megrendelő, de lehet a fővállalkozó is, azaz az a személy, akivel a villanyszerelési munkák elvégzésére szerződést köt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Áthúzódó munkák számláján az időszak feltüntetése

Kérdés: Ha egy adott munkát 2020. 11. 15-én kezdenek el, és 2021. 02. 15-én fejeznek be, 2021. 02. 22-én születik meg a teljesítési igazolás, amely alapján 2021. 02. 22-ei teljesítéssel kerül kiállításra a számla (szerződésben a teljesítési igazolás elszámolásának dátumát tekintik teljesítésnek), így az áfa a 02. havi bevallásban kerül elszámolásra, akkor fel kell-e tüntetni a számlán az elvégzett munka időszakát, vagyis a 2020. 11. 15. – 2021. 02. 15. időszakot? Ha igen, akkor szíveskedjenek törvényi hivatkozást adni. Ezen számla összegéből a 2020-as évre eső részt el kell határolni? Véleményünk szerint fel kell tüntetni és el is kell határolni, de ha a számlán nincs ez az adat, akkor az elhatárolás nem, vagy csak többlet-utánajárással valósítható meg. Véleményünk szerint ezen eljárás független a szerződéses elszámolási egység megítélésétől.
Részlet a válaszából: […] A kérdező utolsó mondatával egyetértünk.A kérdésben leírtakra a választ azzal kezdjük, attól függ, hogy milyen szolgáltatásról van szó!Különböző karbantartási munkák számlázott ellenértékét akkor kell árbevételként, illetve költségként elszámolni, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.
1
2
3
4