Szélerőmű minősítése

Kérdés: A számviteli előírások szerint az eszköz bekerülési értékébe tartozik az alapozási költség is. A szakirodalom szerint az alapozás olyan építőipari szolgáltatás, amelynek költségei az alapozott eszköz bruttó értékét növelik. A szélerőmű az erőgépek közé sorolandó. A KSH ÉJ a szélerőművet az erőművek csoportba sorolta az alapozás, a helyhez kötötten létesített befogadó szerkezet, az ebben rögzített épületgépészeti alrendszerrel együtt. A technológiai gépegységet, így a szélkerekeket is a BTO-ba kell soroltatni a vámhivatallal. Helyes-e az 1 db eszköz szétválasztása: vagyis külön építményként vegyük nyilvántartásba és amortizáljuk az alapozást, és gépként a kereket?
Részlet a válaszából: […] ...költségeivel együtt, az ebben lévőépületgépészeti berendezésekkel együtt, a technológiai egységek, vezetékeknélkül) mint egyéb építmény, – a termelt áramot elvezető vezetékrendszer mint egyébépítmény,– lehet még tároló, üzemi, kiszolgáló épület is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Közös beruházás elszámolása

Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?
Részlet a válaszából: […] ...mellett: T 311 – K 962, 467 és T 862 – K 161), majda megmaradó 50 százalékot (1250 fm kerítésépítés bekerülési értékét) azépítmények között aktiválja, feltéve hogy az rendeltetésszerűenhasználatbavételre is került (T 12 – K 161 és T 466 – K 467)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Felújítás, beruházás minősítése

Kérdés: Vállalkozásunknál 2004-ben kezdődött el és 2006-ban fejeződött be az üzemanyagtartályok felújítása idegen kivitelezővel. Ezzel egyidejűleg a környezetvédelem által előírt betontálcát az üzemanyagkúthoz saját vállalkozásban készítettük el. Az idegen kivitelező számlái 2,6 millió Ft+áfa, a vásárolt anyag 0,4 millió Ft+áfa, a saját teljesítmény 0,3 millió Ft. Saját rezsis beruházásnak minősül-e az elvégzett felújítás és a betontálca-építés együttesen? Ha nem, milyen összeget képvisel a beruházás? Hogyan kell eljárni az áfabevallás kitöltésénél? Hogyan történik a számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő betontálca bekerülési értékével azüzemanyagtartályok értéke nem növelhető, a betontálcát (tálcákat) különeszközként (építményként) kell nyilvántartani. Ebből következően, a betontálcaelkészítését beruházásként (az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Fasortelepítés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk támogatásból fásítást végzett, fasort telepített. A megvalósított beruházást mikor aktiváljuk, milyen főkönyvi számlán mutassuk ki? A terv szerinti értékcsökkenési leírást hogyan határozzuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit is,de nem foglalja magában annak a földterületnek az értékét, ahol a telepítés történt.A már aktivált és az egyéb építmények között állományba vetterdő, fásítás, fasor bekerülési értéke alapján az Szt. 52. §-ának (5) bekezdéseszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Hirdetési felület bérbeadása

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanon történő hirdetési felület bérleti díjérttörténő biztosítása bérbeadási tevékenységnek számít. A földterületen és alakóingatlanon kívüli ingatlan bérbeadása pedig az Áfa-tv. 2. számú melléklet10. pontja alapján – főszabályként – tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Adásvétel birtokba adás nélkül

Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz,hogy a kérdésekre egyértelműen válaszolni lehessen. Mivel az ingatlan szómagában foglalja a telket, az épületet, az egyéb építményt (utat,térburkolatot, technológiai vezetékeket stb.), nem lehet tudni, hogy akérdésben melyikről van szó. Általában a telekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan telek,épület, vagy telek + épület, esetleg egyéb építmény (út, garázs, térburkolatstb.). Ha az ingatlan telek + épület, esetleg egyéb építmény, akkor számviteliszempontból mindenképpen külön kell választani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell viselnie. Évekkel a beruházás megvalósítása után a társadalmiszervezet lett az általa használt telek, épület, építmény új vagyonkezelője.Nyilvánvaló, hogy a vagyonkezelési szerződéssel nem lehet vagyonkezelésbe adniazt az épületet, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Bányatelek értékesítése

Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében a(felépítmény nélküli) földterület értékesítése tárgyi adómentes értékesítésnekminősül. Ez alól kivételt az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény szerinti beépítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Építményadó fizetése

Kérdés: A társaság – mint eladó – 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására – a szerződésnek megfelelően – 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!
Részlet a válaszából: […] A Htv. 18. §-a alapján az adó alanya az, aki az év elsőnapján a telek tulajdonosa. Ebből következik, bár az adásvételi szerződést2004. december 28-án kötötték meg, az ingatlan tulajdonjoga a vevőre ezzel azidőponttal nem szállt át. (A földhivatal a vevőt tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
1
22
23
24
31