Hirdetési felület bérbeadása

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanon történő hirdetési felület bérleti díjérttörténő biztosítása bérbeadási tevékenységnek számít. A földterületen és alakóingatlanon kívüli ingatlan bérbeadása pedig az Áfa-tv. 2. számú melléklet10. pontja alapján – főszabályként – tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Adásvétel birtokba adás nélkül

Kérdés: 2006-ban ingatlanértékesítés történik olyan ingatlan esetében, amelyet a vevő már korábban engedéllyel használt, területre lépési engedélyt kapott, ezért a birtokba adási eljárás lefolytatásától a felek eltekintenek. Mi legyen a számlán a teljesítés dátuma? A földhivatali bejegyzés 2006-ban lesz. Helyes-e a számlán a 20 százalékos áfa feltüntetése? Mi a helyzet akkor, ha a bérlő veszi meg az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz,hogy a kérdésekre egyértelműen válaszolni lehessen. Mivel az ingatlan szómagában foglalja a telket, az épületet, az egyéb építményt (utat,térburkolatot, technológiai vezetékeket stb.), nem lehet tudni, hogy akérdésben melyikről van szó. Általában a telekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Ingatlanértékesítés használati jog kikötésével

Kérdés: Az ingatlantulajdonos eladó használati jog 10 évre történő fenntartása mellett értékesíti ingatlanát. Az adásvételi szerződésben a felek a tehermentes ingatlan piaci értékét 15 millió Ft-ban, a használati jog értékét 7,5 millió Ft-ban rögzítik, az eladási árat 7,5 millió Ft-ban határozzák meg. Az ügylet számlázása és számviteli elszámolása bruttó módon vagy nettó módon történjen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem állapítható meg, hogy az ingatlan telek,épület, vagy telek + épület, esetleg egyéb építmény (út, garázs, térburkolatstb.). Ha az ingatlan telek + épület, esetleg egyéb építmény, akkor számviteliszempontból mindenképpen külön kell választani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kell viselnie. Évekkel a beruházás megvalósítása után a társadalmiszervezet lett az általa használt telek, épület, építmény új vagyonkezelője.Nyilvánvaló, hogy a vagyonkezelési szerződéssel nem lehet vagyonkezelésbe adniazt az épületet, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Bányatelek értékesítése

Kérdés: Társaságunk bányászattal foglalkozik, és termelésből kivont bányatelket kíván értékesíteni. Minek minősül a bányatelek, illetve milyen adókulccsal számlázandó?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. számú mellékletének 1. pontja értelmében a(felépítmény nélküli) földterület értékesítése tárgyi adómentes értékesítésnekminősül. Ez alól kivételt az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény szerinti beépítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Építményadó fizetése

Kérdés: A társaság – mint eladó – 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására – a szerződésnek megfelelően – 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!
Részlet a válaszából: […] A Htv. 18. §-a alapján az adó alanya az, aki az év elsőnapján a telek tulajdonosa. Ebből következik, bár az adásvételi szerződést2004. december 28-án kötötték meg, az ingatlan tulajdonjoga a vevőre ezzel azidőponttal nem szállt át. (A földhivatal a vevőt tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetniés a dolgot átvenni. A kérdésben leírtak alapján a halastó és építményeinekátadása a vevők részére megtörtént, 2003. december 30-ával a számla kiállításajogszerű volt, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Nem használt tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Vállalkozásunk – nem tudni, mennyi időre – egyes állattartó telepeit kiüríti, termelés a telepeken nem történik. Az állattartó telepek üresen fognak állni, eszközeit semmilyen célra nem lehet használni. Nincs kizárva azonban az, hogy a későbbiekben újra a termelést fogják szolgálni a szóban forgó eszközök. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltakat kell vállalkozásunk esetében is alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntető döntés.Mivel az állattartó telepek eszközeit más célra használninem lehet (feltételezhetően többsége épület vagy építmény), a készletre vételiértéket alapvetően ezen eszközök hulladékanyag-értéke, haszonanyagértéke fogjameghatározni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Birtokösszevonás

Kérdés: A Szja-tv. 1. sz. mell. 9.5.1. pontja rendelkezik az adómentes termőföld átruházásából származó jövedelem kitételeiről, többek között a "da) pont magánszemély részére birtok-összevonási céllal". Mi számít birtokösszevonásnak? Azonos helyrajzi számon már meglévő termőföldhöz történő termőföldvásárlás birtokösszevonásnak számít-e?
Részlet a válaszából: […] ...között létrejöttmegállapodásokat.A különböző értékű termőföldek cseréje esetén azértékkülönbözetet, továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzetés a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kelltéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázott érték összetételének módosítása

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...állományba kellett vennie. Az állományba vételbizonylata – általában – a számla, mely a kérdés szerint a helyes telek- ésfelépítményértékkel került kiállításra, de ezen értékek eltértek a szerződésbenrögzített értékektől.Az Szt. 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
1
22
23
24
30