Állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep eszközei

Kérdés: A kistérségi társulás állatihulladék-begyűjtő és -átrakó telep beruházását járműbeszerzéssel együtt végezte el. Önálló telket vásárolt, amelyen gyűjtő-átrakó épület, szociális épület, út, térburkolat, hídmérleg, víz- és szennyvízhálózat, villamos hálózat stb. került megépítésre. A beruházás során a kistérség településein lévő dögkutak rekultivációját is elvégezték. A telep építését és a rekultivációt közbeszerzés keretében nyertes fővállalkozó végezte. Az egyes beruházási területek, rekultivációs munkák bekerülési értéke külön-külön mérhető. A beruházás megvalósulása érdekében más vállalkozók által szolgáltatott műszaki ellenőri díjak, közbeszerzési eljárások költségei stb. is felmerültek. A leírt beruházást egy összegben vagy részeiben önállóan kell aktiválni? A dögkutak rekultivációs költségeit hogyan kell elszámolni? A műszaki ellenőri díjakat, a közbeszerzési eljárások költségeit hol kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...a szociálisépület, a telekhatáron belüli út, térburkolat, víz- és szennyvízhálózat,villamos hálózat, a hídmérlegnek az építmény része,– a gépek, berendezések, felszerelések között a hídmérleg -előbb nem említett – részei.(Ha valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Keverőtelep létesítése különböző helyeken

Kérdés: Keverőtelep létesítése beruházásként a kft. magyarországi telephelyén indult, majd egy másik EU-országban lévő fióktelepen fejeződött be, és itt került aktiválásra. Egy bizonyos idő után azonban visszatelepítésre kerül a keverőtelep Magyarországra. Ebben a folyamatban mindkét országban merültek fel a beruházáshoz kapcsolódó költségek. Hogyan történik az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] ...is beruházás. Nem a műszaki gép, berendezésberuházási (bekerülési) értékébe tartozik viszont a térburkolat, akiszolgálóépületek, építmények létesítése, amelyeket külön-külön kell tárgyieszközként a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Adóalap-korrekció állományból történő kivezetéskor

Kérdés: Területrendezés miatt a társaságnak a fémszerkezetű építményét le kellett bontania, amelynek a nettó értéke 2,5 millió forint volt. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ha kivezetjük az eszközök közül – helyesen értelmezzük-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontját, hogy a 2,5 millió forint terven felüli értékcsökkenés adóalapot csökkentő tényező lesz a haszonanyaggal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen, de a kérdésben leírtakat pontosítanikell!Ha a fémszerkezetű építményt lebontják, akkor azt a tárgyieszközök közül már a bontást megelőzően ki kell vezetni (a kivezetés nemlehetőség!). Az állományból történő kivezetéskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...A magyar kft. az előbbi bekezdés szerinti szabálytalanságotmegduplázta azzal, hogy a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási ésalépítményi munkákat a holland cég felé kiszámlázta. A kérdésből az következik,hogy ezen munkáknak a holland cég nem volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Kulturális járulék

Kérdés: A 2003. évben megkezdett építési beruházás után, amelynek aktiválása 2004. 12. 31-én megtörtént, kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazóárbevétele után kulturális járulékot kell fizetni. A kulturális járulék terhelia melléklet szerint az épület, egyéb építmény kivitelezését, 2003-ban és2004-ben is, amely kulturális járulékot a kivitelezőnek kell megfizetnie.Az építtető (aberuházó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Csekély összegű támogatás – fuvarozás, szállítmányozás

Kérdés: A társaság kisvállalkozásnak minősül. Fő tevékenysége nemzetközi árufuvarozás és szállítmányozás. 2006-ban új telephelyet vásárolt a kft., amelyen épületek és egyéb építmények találhatók. Az épületek egy része irodaként működik. Különálló épületet bérbe adnak raktározás céljából. Igénybe vehető-e a beruházási adóalap-kedvezmény, amely "de minimis"-támogatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […]

A 2006-ban hatályos közösségi rendelet (a 69/2001/EK rendelet) 1. cikkének előírása szerint a közlekedési (szállítási) ágazatba tartozó vállalkozás csekély összegű támogatást nem vehet igénybe.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Járműfelépítmény, szeméttömörítő cseréje

Kérdés: Vállalkozásunk a tulajdonát képező jármű szeméttömörítő felépítményét kicserélteti. A régi felépítményért a járművet felújító cég fizet. A jármű felépítménye külön leltári számon nem szerepel. Csökkenti-e az aktiválandó összeget a régi felépítményért számla alapján kapott áfa nélküli összeg? A vállalkozás kiszámlázhatja-e a felépítményt?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket nem lehet egyetlen eszközként kimutatni. Ebből következőena kérdező cég helytelenül járt el, amikor a szeméttömörítő felépítményt nemkülönálló eszközként mutatja ki.A vállalkozásnak ezért – részleges selejtezéssel – aszeméttömörítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Vagyoni értékű jogok értékcsökkenése (ingatlan)

Kérdés: A kft. ipari zóna területen a városi önkormányzattól beépítetlen földterületet vásárolt. A telekvásárlással egyidejűleg megállapodást kötöttünk útszolgalmi jog alapítására és vagyoni értékű jog megszerzésére. Az útszolgalmi jogra vonatkozó megállapodás szerint az ingatlan megvásárlója biztosítja az önkormányzat "saját használatú út" használatához a telken való átjárást a szükséges mértékben. A vagyoni értékű jog megszerzésére kötött szerződés alapján a szolgáltató kft. a közműkiépítést (víz, szennyvíz, villamos energia, gáz) elvégzi az ingatlanok használatához szükséges mértékig. A felek a szerződésben rögzítették, hogy ezen közműhasználati jog örökös, ingatlanhoz kapcsolódó jog. Álláspontunk szerint a megszerzett jogokkal a megvásárolt ingatlan értéke megnőtt. Elszámolható-e az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok után értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...Itt jegyezzük meg, a telekhatáron belüli közműkiépítés, agerincvezetékre történő rácsatlakozás költségeit vagy mint az egyéb építmény (avezeték) beruházási költségeként kell elszámolni (ha az egyedi tárgyi eszköznekminősül, mert például több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Birtokba adás után az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazni, ha a kérdezőnem általában ingatlanról ír, hanem konkrétan nevesíti azt, például telek,földterület, épület vagy egyéb építmény az, aminek a birtokba adása 2006márciusában megtörtént.Ha az ingatlan (valószínűen telek) birtokba adása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Ültetvény amortizációja

Kérdés: Bérelt földterületen a kft. a Tao-tv. 2. számú mellékletének III. Ültetvények 2. csoportjába tartozó őszibarack, ... komló, ... fűztelep növénykultúrát kíván telepíteni a talajtani szakvélemény függvényében. A Tao-tv. szerint milyen értékcsökkenési leírási kulcs alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...kulcs 10 százalék.Zavaró lehet az, hogy a kft. bérelt földterületen kívánja azültetvénytelepítést elvégezni. Az ültetvény az egyéb építmények közé tartozótárgyi eszköz, és mint ilyent nem lehet (nem szabad) idegen (bérelt) ingatlanon(földterületen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.
1
21
22
23
31