156 talált cikk az építőipar kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja az építőipar korábbi szolgáltatási besorolását megváltoztatta, és építési szerződés alapján termékértékesítésnek minősítette. A korábbi SZJ 4521 és SZJ 4522 azonosító számok helyett milyen azonosító számot kell alkalmazni az építés-szerelési tevékenység teljesítéséről kiállítandó számlákon? Az SZJ-számok megegyeznek a TEÁOR-számokkal, amelyek a statisztikai számjelnek is részét képezik?

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?

Kérdés: Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?

Kérdés: Építőipari kft. a 2002-ben újonnan vásárolt, háromszemélyes, furgon típusú, dízelüzemű tehergépkocsit átalakíttatta hatszemélyes személygépkocsivá. 2004-ben szeretné visszaalakíttatni háromszemélyes furgon típusú tehergépkocsivá. Ezt követően lehetségessé válik-e az üzemeltetési költségek áfájának levonásba helyezése?

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?

Kérdés: Az építőipari cég szerződést kötött az alvállalkozóval a csatornázás elvégzésére. Rögzítették, hogy a részszámla, majd a végszámla összegéből 5 százalékot jóteljesítési garanciaként visszatart a cég, illetve a projekt műszaki átadása után a visszatartott összeg jótállási garanciává minősül, azt az alvállalkozó egy év után kapja meg, ha nem lesz probléma. A részszámláknál a visszatartott összeggel csökkentett összeg lesz az adóalap? A végszámlánál pedig a visszatartás pénzügyi követelés, és nem érinti az adóalapot? Ha a szerződött 5 szakaszból 2 teljesen elkészült, részteljesítésnek minősíthető-e?