150 cikk rendezése:
131. cikk / 150 Készültségi fok alapján történő elszámolás
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
132. cikk / 150 Részszámla, végszámla
Kérdés: Építőipari tevékenység számlázása során részszámlákat bocsátunk ki. Végszámla kiállítása során a szerződött összegből kiindulva le kell-e vonni a részszámlák összegét vagy sem?
133. cikk / 150 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
134. cikk / 150 Iroda kialakítása üzemelő épületben
Kérdés: Vállalkozásunk vásárolt egy szerkezetkész helyiséget iroda létesítése céljából, valamint egy raktárhelyiséget egy már üzemelő üzlet- és irodaházban. Az iroda és a raktár vételének és kialakításának a költségeit a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adózás előtti eredménycsökkentésként figyelembe veheti-e a vállalkozás? Kell-e a helyiségekre külön használatbavételi engedélyt kérni a hatóságoktól, és ha igen, akkor melyiktől?
135. cikk / 150 Befejezetlen építési tevékenység értékének megállapítása
Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság befejezetlen termelési értékének megállapítása hogyan történjen a mérlegkészítéskor? Esetleg célszerű az építtetővel elfogadtatni a készültségi fokot vagy az értéket?
136. cikk / 150 Közösen végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: Az építőiparban nagy értékű, rövid megvalósítási határidejű építmények létrehozására – új vállalkozási formaként – több vállalkozó együttesen, közös felelősséggel és kockázatviseléssel ad ajánlatot, illetve szerződik a megrendelővel. A gyakorlati megvalósítás szervezése és a megrendelővel való kapcsolattartás érdekében a vállalkozók gesztort jelölnek ki. A teljesítmények számlázása a gesztor neve és adószáma alatt történik. Kérdésünk: helyes-e a bemutatott vállalkozási formára az új Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírásait és az adójogszabályok tekintetében az eredményátadást alkalmazni?
137. cikk / 150 Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás
Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
138. cikk / 150 Garanciális visszatartás elszámolása
Kérdés: Építőipari tevékenységet végző cég vagyunk. Nagyberuházásoknál folyamatosan jelentkeznek garanciális visszatartások, amelyeket a számlán feltüntettünk. Könyvelése az árbevétel számla "T" oldalára történik, így a vevő számláján nem jelenik meg. Lehet, hogy helytelenül könyvelünk?
139. cikk / 150 Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai
Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
140. cikk / 150 Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység
Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
