Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...jellemző. Az is igaz, hogy a tevékenységre leginkább jellemző megosztás nem eredményezhet nulla adóalapot. A módszerek alkalmazása építőipari tevékenység esetén valóban okozhat nehézséget, ugyanakkor 2001-től csak legalább 6 hónapnyi adóévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: ideiglenes jellegű tevékenység

Kérdés: Székhelyen, telephelyen kívül végzett építőipari tevékenység esetén mikortól és meddig kell fizetni az ideiglenes jellegű tevékenység utáni napi iparűzési adót?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységek – székhelyen, telephelyen kívüli településen történő – végzése esetén akkor beszélhetünk ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről, ha a tevékenység végzésének időtartama adóéven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Garanciális visszatartás mely számlán legyen?

Kérdés: Szerződés alapján az építőipari szolgáltatás számlájának végösszege a garanciális visszatartás összege nélkül kerül kiegyenlítésre. A vevőfolyószámlán kell kimutatni ezt az összeget akkor is, ha a garanciális visszatartás szerződés szerinti időtartama 5 év? Vagy át kell vezetni valamely más számlára?
Részlet a válaszából: […] A garanciális kötelezettségre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Így a követelés a kötelezettség számlán "állvamarad" mindaddig, amíg a garanciális időszak le nem telik és ki nem fizetik (akár 5 évig is), vagy elengedik, vagy elvégzik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...ragadható meg annak fennállása. (Ha például egy vállalkozás lakóépületek eladási céllal való építésére alakul, már az építőipari tevékenység megkezdésekor, a telek megvásárlásakor adóalanynak minősül, hisz arra jött létre, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet a válaszából: […] Az "Y" Kft. dolgozói külföldre utaznak munkavégzés céljából, ezért a kft. meghatározott összeget fizet nekik. Először döntsük el, hogy mi lehet a kifizetés jogcíme. Erre az Szja-tv. 3. §-ának fogalmai és értelmező rendelkezései szolgálnak alapul. Az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles bevételszerző tevékenységét az általa megálmodott/megtervezett szinten folytathassa. Teljesen nyilvánvaló példa erre, ha az építőipari vállalkozás betonkeverőt vásárol, a számítástechnikus íróasztalt vesz, a hajógyár kifizeti a kikötőbérlet díját stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Bérmunka az építőiparban

Kérdés: Értelmezhető-e a bérmunka az építőiparban? Ha igen, miként kell elszámolni, miben tér el a közvetített szolgáltatástól?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét jelentő bérmunkadíjat". A bérmunkadíj használatából még nem következik, hogy az adott esetben bérmunkáról van szó.Az építőiparban a bérmunka nem értelmezhető. A Ptk. XXXV. fejezete rendelkezik a vállalkozási szerződésről, és ennek keretében arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. értelmében építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenység végzésének, illetőleg természeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszából: […] A Htv. az adóalap-megosztás három formáját ismeri el alkalmazható megosztási módként. A személyi jellegű ráfordításokon alapuló módszert, az ún. eszközérték arányában történő megosztást, illetve e kettő kombinációját (A Htv. mellékletének 2. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
1
…
14
15
16