Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Tárgyi eszközök átsorolása a forgóeszközök közé

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...Ha értékesíthető, akkor könyv szerinti értéken, legkésőbb a jegyzőkönyvben rögzített minősítést követően, a mérlegfordulónapi értékelés keretében átvezetni a készletek (áruk) közé. Ha nem értékesíthető, akkor pedig – mint tárgyi eszközt – selejtezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Árfolyamveszteség elszámolásának elhalasztása

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs ilyen lehetőség.Az óvatosság számviteli alapelv szerint az előre látható és feltételezhető veszteséget akkor is el kell számolni, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté.A devizaszámlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

2025-ben bekövetkezett kár könyvelése

Kérdés: Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően tartalmazza a könyveléshez szükséges adatokat. Ez igaz a káreseményekhez kapcsolódó könyvelésekre is.A mérlegfordulónapi értékelés során a mérlegbe bekerülő eszközöket, forrásokat minősítjük, hogy azok milyen értéken szerepeljenek a mérlegben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Jogelődtől átvett értékhelyesbítés a tőketartalékba?

Kérdés: Átvettük egy jogutódként, kiválással létrejött társaság könyvelését. Az átalakulás során a jogelőd kft.-ből kivált egy ingatlan, és ennek megfelelő sajáttőke-elemek kerültek átadásra a jogutódként létrejött kft.-nek. A jogelőd kft.-nél az ingatlanra vonatkozóan értékhelyesbítés került elszámolásra, melynek forrásoldala az értékelési tartalék. A vagyonleltár/vagyonmérlegekben ez az értékhelyesbítés a jogelőd mérlegéből rendezés során kikerült, a jogutód kft.-nél a tőketartalék értékét növelve („rendezés” oszlopban mint tőkeelemek átrendezése). Helyes-e a tőketartalék ily módon történő növekedése, az Szt. mely pontja ír erről a növekedési jogcímről? Mik lehetnek a jogutód kft.-nél a tőketartalék megszűnésének esetei a fentieket figyelembe véve?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként kimutathatja. Az értékhelyesbítés az értékelési tartalékkal együtt mozog, azaz azonos összegben nő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Saját részvény vagy tőkeleszállítás

Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
Részlet a válaszából: […] ...is az eredmény terhére értékvesztést kellett volna elszámolniuk: T 874 – K 171. Az alaptőke-leszállítás évében, a mérlegfordulónapi értékelés keretében mindenképpen össze kell hasonlítani a tulajdonosoknál a részvények beszerzési értékét a zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] ...során számításba kell venni a törzstőke csökkenése arányában a törzstőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – összegét is.A fentiek figyelembevétele mellett a következők szerint indokolt a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] ...és piaci értékének különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – a saját tőkén belül – értékelési tartalékként lehet kimutatni. Tehát nem kötelező, az egyéb szervezetnek is választási lehetősége van. Természetesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszából: […] ...devizaárfolyamnak a használatát engedi meg a devizaeszközök és a devizakötelezettségek nyilvántartásba vételkori és mérlegfordulónapi értékelésére. (Különös szabályként előbbieken kívül bizonyos esetekben még lehetőség van csak devizavételi, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vagyonkezelő – kimenő és bejövő számlák könyvelése, rendezése

Kérdés:

Vagyonkezelő kft. nem üzletszerű vagyonkezelést végez egy kezelt vagyon vonatkozásában. A vagyonrendelő egy magánszemély. Egyéb gazdasági tevékenységet nem végez a vagyonkezelésen kívül. A szállító vagyonkezelési szolgáltatás érdekében felmerült adótanácsadási díjat számláz. Helyes-e a számla könyvelése a vagyonkezelő kft. könyveiben: T 52/466 – K 454? Az áfát a vagyonkezelő kft. vallja be adóbevallásában, és rendezi a NAV felé. A vagyonkezelési szerződés szerint a felmerülő adótanácsadói, könyvelői, ügyvédi költségek fedezetéül kizárólag a kezelt vagyon hozama szolgál fedezetül. A kezelt vagyon könyveiben szerepel a kezelt vagyon elkülönített bankszámlája, melyen a hozamok (osztalék, kamat stb.) kerülnek nyilvántartásra. A BVK-t és a KV-t két külön „vállalatként” könyveljük, hogy a beszámolójuk könyvviteli alátámasztása és a beszámoló alátámasztása biztosított legyen. Hogyan történik a kezelt vagyon könyvelésében a hozamból történő pénzügyi rendezés, és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő kft. könyveiben hogyan fut ki a szállítói kötelezettség? Helyes-e az alábbi könyvelés?
Kezelt vagyonnál: T 413 – K 384 bruttó összeg vagyonkezelő felé utalás.
BVK-nál és a vagyonkezelő könyvelésében: T 384 K milyen főkönyvi szám?
Szállító kifizetése a vagyonkezelő kft.-ből: T 454 – K 384. Esetleg más a helyes könyvelési megoldás?

Részlet a válaszából: […] ...hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. §-ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
1
2
3
77