Közigazgatási bírság elszámolása

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szabály az, hogy a bevételeket is, a ráfordításokat is az elismert teljesítés dokumentumai alapján kell elszámolni. Például a termékértékesítés ellenértékét nem a termeléshez rendelten számoljuk el árbevételként, hanem az elismert számla alapján a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

MOHU kompenzációs díj könyvelése

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó kérdése a kérdező felé: A MOHU a kompenzáció díját milyen bizonylattal támasztja alá? Hallottunk már olyat, hogy a MOHU "önszámlázás" keretében a saját rendszerén belül és annak logója alatt a szerződéses partner részére számlát állít ki, ahol a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Vevőkövetelés és az árbevétel könyvelése

Kérdés:

Időszaki elszámolású kimenő számla esetén (Áfa-tv. 58. §-a) hogyan kell könyvelni a vevőkövetelést és az árbevételt? Példa: a számla kelte: 2024. 01. 05., fizetési határidő: 2024. 01. 20., áfateljesítés: 2024. 01. 20., számviteli periódus: 2023. 12. 1-31. Véleményem szerint az alábbiak szerint: vevőkövetelés: 2024. 01. 05., áfakötelezettség: 2024. 01. 20., árbevétel: 2023. 01. 31.

Részlet a válaszából: […] ...az időszaki elszámolású.Az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: A teljesítés időszakában (üzleti évben) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Közös szervezésű rendezvények bevételeinek megosztása

Kérdés:

Társaságunk kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas ingatlant üzemeltet. Ezen tevékenységünk során előfordul, hogy a partnerrel közös szervezésben valósítjuk meg az adott programot. Cégünk adja a helyszínt és a kapcsolódó szolgáltatásokat (termékberendezés, technikai szolgáltatások, ruhatári és beléptető személyzet), biztosítja a rendezvény promócióját, illetve a jegyértékesítést végzi. A partner pedig magát a produkciót biztosítja, vagyis megszervezi a közreműködők fellépését, megfizeti részükre a fellépti díjukat, illetve egyéb költségeket (szállás, utazás). A jegybevételen sávosan osztozkodunk a partnerrel, az alábbi módon:
– ha meghaladja a nettó árbevétel az 1.200.000 forintot, akkor 50-50%-ban osztozkodunk,
– ha 600.000 Ft és 1.200.000 Ft közötti, akkor a 600.000 Ft feletti 50%-a a partneré,
– ha nem éri el a 600.000 forintot, akkor a partner megfizeti részükre a 600.000 Ft és a jegybevétel különbözetét.
Mivel a jegybevétel társaságunknál jelentkezik, ezért az első két esetben mi fizetünk a partnernek, a harmadik esetben pedig a partner fizet nekünk.
Ezen fizetendő összegeket hogyan kell bizonylatolni?
Kell-e számlát kiállítani róluk, és ha igen, mi szerepeljen a számlán? Vagy pedig kezelhetjük-e ezeket az összegeket az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p), illetve 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint átadott tételként, pénzügyi műveletek bevételeként, illetve ráfordításaként? Utóbbi esetben a mindkét fél által aláírt elszámolás lenne az átutalások bizonylata?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdés végén megfogalmazott megoldás nem alkalmazható, mivel nem a közös tevékenység eredményével számolnak el.Az elszámolás – a kérdés szerint – a jegybevétel függvényében sávosan történik, a sávokba tartozó bevételek nagyságától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Zenei lemez előállításának költségei

Kérdés:

Az egyik ügyfelem zenész, és jelenleg egy lemezen dolgozik. Ehhez felkér külföldi zenészeket, akik számláznak most neki. Ebben az évben nem fog elkészülni a lemez, csak jövőre, amivel utána szeretne fellépni is. Ilyen esetben hogyan járok el helyesen? Ha szellemi termékként aktiválom a költségeket, ha kész lesz a lemez, vagy ha a költséget elhatárolom? Ha beruházásként kezelem, akkor szükséges megállapítani, hogy milyen hosszú távon tudja a lemezt eladni, meddig tud a lemezzel fellépni? Ha pedig az elhatárolás mellett döntünk, akkor milyen mértékben kell az elhatárolást feloldani? Ha nem lesz kelendő a lemez, akkor mi lesz az elhatárolással?

Részlet a válaszából: […] ...lemezeket – mint saját termelésű készletet – késztermékként készletre kell venni. Amennyiben a legyártott mennyiség nem kerül értékesítésre, akkor azt selejtezéssel az állományból ki kell vezetni, és egyéb ráfordításként kell elszámolni.Megjegyzés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Eladó megtéríti a vagyonszerzési illetéket

Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által – a tranzakciót terhelő – vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó – biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével – az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy az eladó a számviteli előírásokat súlyosan megsértette, amikor a kérés szerinti igényt az értékesítés éve költségének tekintette. Egyrészt később sem lehetett volna költségnek tekinteni, a vagyonszerzési illeték megfizetését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Kettős könyvvitel az egyéni vállalkozónál

Kérdés:

Egyéni vállalkozót lehet-e kettős könyvvitelben könyvelni, és ezt a könyvelési módot be kell-e jelenteni? Egyszeres könyvelésben nem egyszerű a nyilvántartásuk.

Részlet a válaszából: […] ...minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Interneten értékesített termékek számlázása

Kérdés: Interneten keresztül terméket értékesítő vállalkozás a megrendelőinek díjbekérőt küld, majd az ellenérték beérkezését követően előlegszámlát állít ki. Jelenlegi gyakorlatuk szerint a termék postára adásakor (amelyre 1-2 napon belül sor kerül) végszámla kiállítására már nem kerül sor. Helyes-e Önök szerint ez a gyakorlat? Szükséges-e előlegszámlát kibocsátani, nem lehetne a termék küldésekor normál számlát mellékelni? Ha kell az előlegszámla, nem kellene végszámlát is kibocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is bizonylatolni kell a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal.Amennyiben a vállalkozás még az előtt, hogy a termék értékesítését teljesítené, az ellenértékbe beszámító pénzösszeget kér, akkor az előlegnek minősül. Ha a fent ismertetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Visszaküldött termék könyvelése

Kérdés: A vállalkozás 2023. december 18-án értékesítette a termékeit, amelyek egy részét minőségi kifogás miatt a vevő 2024. január 15-én visszaküldte. Az eladó helyesbítő számlát állított ki a visszáruról a teljesítés időpontjának 2023. december 18-át megjelölve. Melyik időszak (2023 vagy 2024) árbevételét fogja csökkenteni a visszáru értéke, illetve helyesen állapította-e meg az eladó a teljesítés időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre egyértelmű választ ad az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja, mely szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru... helyesbítő ... számlában... rögzített – áfát nem tartalmazó – értéke az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...különbözet a vállalkozó döntésének megfelelően elszámolható az értékpapír későbbi eladásakor, beváltásakor, de elszámolható az értékesítésig, a beváltásig terjedő időszak alatt minden évben, az adott üzleti évre időarányosan jutó összegben is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.
1
7
8
9
247