177 talált cikk az értékhatár kifejezésre

Kérdés: Az "A" és "B" cég – ahol az "A" az anyavállalat, "B" a leányvállalat – beszámolóit konszolidálni kell, mert meghaladták a számviteli törvényben előírt értékhatárt. Az első összevont (konszolidált) beszámolóban kell-e bázisadatot szerepeltetni, és ha igen, mi legyen az? Véleményünk szerint szerepeltetni kell, mert a számviteli alapelvek alapján az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ha például a 2015. évi adatokat kell először konszolidálni, szükséges egy olyan "rendező" beszámoló, amely "A" és "B" cég 2014. évi beszámolóinak adatait vonja össze (konszolidálja) a bázisadatok megteremtése érdekében?

Kérdés: A magánszemély többségi tulajdonosa az "A" kft.-nek, felesége a kisebbségi tulajdonos. A "B" kft.-nél többségi tulajdonos ugyanezen magánszemély felesége, kisebbségi tulajdonos a magánszemély (férj). Az "A" és "B" kft.-k nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal egymásban. Van-e konszolidálási kötelezettség "A" és "B" társaságok beszámolói kapcsán, ha azok az előírt értékhatárokat meghaladják? A kérdező véleménye szerint nincs, és a kérdésben meg is indokolja véleményét.

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Mely adózóknak kell személyijövedelem­adó-bevallást készíteniük 2016-tól adóhatósági közreműködés nélkül? Kik nem választhatják az egyszerűsödő módozatokat?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft.-be az új tulajdonos 50 százalékot meghaladó részesedéssel lépett be év közben, ezáltal a társaság kikerült az Eva-tv. hatálya alól. Időarányosan kell számolni az evaalapot, vagy 30 millió Ft bevételi határig nem kell?

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola étkezteti a diákokat, és külső konyháról vásárolja az ételt számla ellenében. Az iskola továbbszámlázza a szülőknek 100%-os, 50%-os áron, illetve térítésmentesen. Ha a 6 millió forintot meghaladja a szülők felé kiállított számla értéke, be kell-e jelentkezni az áfa hatálya alá?

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.