1. cikk / 528 Adómentes kulturális szolgáltatások
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
2. cikk / 528 Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál
3. cikk / 528 Bejelentett részesedésértékek növekedése
4. cikk / 528 Kisvállalati adózású társaság átalakulása
2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)
5. cikk / 528 Kihelyezett taggyűlésen étkezés és borkóstoló
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?
6. cikk / 528 Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása
1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)
7. cikk / 528 Szállásadó reggelit és vacsorát ad
8. cikk / 528 IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére
9. cikk / 528 EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás
10. cikk / 528 A szállítói analitika és a főkönyv eltérése
A másik kérdésem: A 2023. IV. negyedév időszakra utólag áfaellenőrzés történt. Az önellenőrzés eredményeként a visszaigényelhető alap 11.268 Ft-tal, a visszaigényelhető áfa összege 3042 forinttal csökkent, a bruttó összeg összesen 14.310 forint. Az áfaellenőrzés a szállító felé kifizetett étkezésidíj-számlát érintette, ami egy vásárolt szolgáltatás. Az étkezésidíj-számla könyvelése: T 5217, 466 – K 4541. (A szállító felé a rendezés 2024. évben teljeskörűen megtörtént.)
