Külföldi kiküldetés (szállás, étkezés) könyvelése

Kérdés: Társaságunk néhány kollégája külföldi kiküldetésre utazott. Forintos bankkártyával fizették a kinti (csehországi) étkezésüket, tankolást, szállást. Bankkivonaton szerepel a forintösszeg, valamint a cseh korona és euró összege is. Az étkezés és a szállás könyvelhető reprezentációnak? Könyvelhető-e a bankcsomag rögzítésekor, vagy külön kell minden nyugtát könyvelni, és úgy kiegyenlíteni a bankcsomag könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...első kérdésére a válasz a következő. A társaság dolgozóinak a külföldi kiküldetés alkalmával biztosított étkezés reprezentációs juttatásnak tekinthető, amely az Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Cégautóadó alóli mentesség

Kérdés: Autókereskedő kft. - amely személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozónak minősül - megvásárolja az új személygépkocsit az importőrtől, forgalomba helyezi, megfizeti a kötelező gépjárműadót, majd 60 nap után kivonja a forgalomból, és a Közösségen belül "nullkilométeresen" értékesíti. Ez alatt a 60 nap alatt az autó az autókereskedő telephelyén áll, ezt a 60 napot adminisztrációs előírások miatt kell megvárni, az autókereskedő kft. már a vásárlás pillanatában tudja, hogy exportra fogja eladni az autót állandó partnereinek. A forgalomba helyezés az importőri előírások betartása miatt kötelező. Meg kell-e fizetni a cégautóadót ezekre az autókra?
Részlet a válaszából: […] ...17/B. §-ának (1) bekezdése azt, hogy az adóalany a tulajdonos, a 17/C. §-ának (1) bekezdése pedig az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját rögzíti. Ezen előírások alapján egyértelműen fennáll a cégautóadó-fizetési kötelezettség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Követelések, kötelezettségek értékelésének árfolyama

Kérdés: Társaságunk a számviteli törvény 60. § (5a) bekezdése szerint az áfatörvény szerint kívánja értékelni követeléseit, kötelezettségeit. A társaság az MNB középárfolyamán fogja értékelni a számláit, amihez a bejelentést meg is tette. A számlákban lévő tételek (adóalapok) árfolyamának megállapításával kapcsolatban lenne néhány kérdésünk:
1. Számlakibocsátói oldalról milyen árfolyamdátumot használjunk:
- fordított adózású tételeknél?
- Közösségen belüli termék értékesítésekor?
2. Számlabefogadói oldalról milyen dátumot használjunk:
- előlegszámla könyvelése esetén?
- Közösségen belüli beszerzéskor?
3. Időszakos ügylet esetén - értelmezésünk szerint - a számla keltét kell az árfolyam meghatározásakor alkalmazni. Ha a számlakibocsátó nem MNB-középárfolyamot használ, akkor cégünknek melyik banki árfolyamon kell értékelni az adóalapot (tételt)?
Részlet a válaszából: […] ...sajátosságaira tekintettel ettől eltérő szabály alkalmazandó azon ügyletekre, amelyek tekintetében az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az Áfa-tv. 58. §-a, 59. §-a, 60. §-a, illetve 63. §-a alapján állapítandó meg.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Külföldi kiküldetés magáncélú meghosszabbítása

Kérdés: A dolgozót a munkáltatója 3 napra kiküldi egy külföldi céghez, de a dolgozó szeretne még 2 napot magáncéllal ott maradni, úgy, hogy annak a 2 napnak a pluszköltségeit viseli (szállás, étkezés, utazás). Ebben az esetben az oda-vissza útra megvett repülőjegy elszámolható a cégnél? Keletkezhet-e ebből adóköteles rész, mert a dolgozó tovább maradt, vagy ez "normál" költség, hiszen nem számol el többet a dolgozó, mint 1-1 oda-vissza utat?
Részlet a válaszából: […] ...céghez, de a dolgozó szeretne még 2 napot magáncéllal ott maradni, úgy, hogy annak a 2 napnak a pluszköltségeit viseli (szállás, étkezés, utazás), akkor az oda-vissza útra megvett repülőjegy elszámolható a cégnél, tekintettel arra, hogy ha nem lenne magánrésze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Saját beruházások vagyonkezelésbe adása

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. vagyunk. Számos épület van az önkormányzattól a vagyonkezelésünkben. Amikor vagyonkezelésbe vesszük az eszközt, akkor az 1. eszközszámla a 4421. hosszú lejáratú kötelezettségre kerül, a szerződésben foglalt bekerülés értékében. Hogyan vezessem ki az eszközt, ha kikerül a mi vagyonkezelésünkből, és visszakerül az önkormányzathoz? Az addig használt értékcsökkenést hogyan kell kivezetni? Másik kérdésünk a visszapótlási kötelezettség kiszámításának a könyvelése: Jelenleg csak az általunk végrehajtott beruházásokat számlázzuk ki, amelyek nagyságrendileg nem fedik le az értékcsökkenést, tehát mindig van a következő évre átvitt visszapótlási kötelezettség, amit a 4422-es számlán tartok nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy maga a visszapótlás nem feltétlenül egyetlen eszközhöz fog kapcsolódni, továbbá az is, hogy a visszapótlási kötelezettség keletkezése és a tényleges visszapótlás között időbeli eltérés jelentős lehet.A kft. által végrehajtott, majd az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Önkormányzat facsemetéket ad polgárainak

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?
Részlet a válaszából: […] ...értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék, továbbá az ilyen rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás". Így például, ha az önkormányzat szervez egy közösségi rendezvényt, és a résztvevőknek ajándékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerint a kivaalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a tőkekivonás (különösen a jegyzett-tőke-leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés: Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság - a hatályos jogszabályok alapján - 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesítenie. Ha az adózó élt a lehetőséggel, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.Ha az adózó nem él e lehetőséggel - mert például tudja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Vevő kijelöléséért fizetett összeg illetéke

Kérdés: Eladó és vevő egy ingatlanra ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan-adásvételi előszerződést kötött. Ebben az előszerződésben a szokásos és szükséges rendelkezések mellett egy önálló pontban a következő rendelkezést is rögzítették: "Felek rögzítik, hogy vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül." Ennek megfelelően a vevő az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt (egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságot) jelölt meg. Eladó és a 3. személy megkötötte az adásvételi szerződést, az ügylet teljesült, a 3. személy az eladó részére az előszerződésben, majd a szerződésben azonos összegben rögzített vételárat megfizette. A pontosság kedvéért a továbbiakban az előszerződés vevője legyen korábbi vevő, a 3. személy legyen tényleges vevő. A korábbi vevő a vevőkijelölési jogát a tényleges vevő javára - különmegállapodásban rögzítetten, pénzben kifejezett ellenérték fejében - gyakorolta. Ezt az ellenértéket a korábbi vevő kiszámlázta a tényleges vevő felé, aki azt meg is fizette a korábbi vevő részére. Tehát a tényleges vevő az ingatlan megszerzése kapcsán az eladó részére megfizette az ingatlan szerződésben rögzített vételárát, és a korábbi vevő részére megfizette a különmegállapodás alapján javára gyakorolt vevőkijelölés ellenértékét. A vevőkijelölésért fizetett ellenérték része lehet-e az Itv. 102. §-ban meghatározott forgalmi értéknek, vagyis kell-e ezen ellenérték után vagyonszerzési illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...forgalmi érték - ingatlanok esetén - az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Két cég közötti tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés h) pont], tipikusan tehát magánszemély.Az Itv. 91. § (2) bekezdése értelmében a vagyonszerzést az illetékkötelezettség keletkezését (a kölcsön elengedése napját) követő 30 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatósághoz, az ügyletről készült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.
1
2
3
50