Étkezési jegyek könyvelése

Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegye­ket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési jegyek különféle formáival több esetben foglalkoztunk. Itt csak a legfontosabb, a kérdésben említett esetekhez kapcsolódó szabályokra térünk ki, elsősorban azért is, mert a kérdésben leírtak nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak.A saját kibocsátású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Étkezési utalványok nyilvántartása

Kérdés: A dolgozóknak vásárolt, de még ki nem adott étkezési utalványokat a mérlegben a pénz­eszközök, a pénztár, csekk soron vagy a forgatási célú értékpapíroknál kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem a kérdésben felsoroltak között.Az étkezési utalvány nem pénzeszköz, nem csekk, de nemtekinthető értékpapírnak sem. Az étkezési utalványokat az ellenértékkéntkifizetett összegben az egyéb követelések között kell állományba venni(T 368 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Étkezési utalvány a beváltóhelyen

Kérdés: Az étkezési utalványt beváltó helyen milyen előírások vannak a beváltott étkezési jegyek (utalványok) nyilvántartására, elszámolására, könyvelésére? Pénztárgépbe rögzíteni kell-e a bevétel tényét? Az utalvány befogadása a kft.-nél történik.
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelménye, hogy amegtörtént gazdasági eseményeket, amelyek az eszközök, illetve az eszközökforrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatják, bizonylatolni kell, aszabályszerűen kiállított bizonylatokat pedig könyvelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?
Részlet a válaszából: […] A bankkártyával történő fizetés elszámolásával részletesenfoglalkoztunk a Számviteli Levelek 149. számában a 3054. kérdésre, illetve aSzámviteli Levelek 158. számában a 3252. kérdésre adott válaszunkban. Az abbanadott válaszunk – alapvetően – ma is helytálló, egy kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Étkezési hozzájárulás nem munkavállalónak

Kérdés: A kft ügyvezetője részére, aki megbízásos jogviszonyban látja el feladatát – csak azért, mert alkalmazásának kezdetekor ennek munkaviszonyban való ellátása a törvény szerint nem volt lehetséges –, adható-e ugyanúgy, mint a munkavállalóknak adómentes étkezési hozzájárulás, illetve étkezési jegy? A tartós betegállományban, szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak is adható hideg- vagy melegétkezési jegy, ugyanúgy, mint a ténylegesen munkát végző munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékleletének 8.17. pontjarendelkezik az adómentesen adható étkezési utalványokról, a törvény szerint amunkáltató által a munkavállaló részére (ideértve a Munka Törvénykönyvérőlszóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Magánszemély alkalmazottként fő- és mellékállásban két különböző cégnél alkalmazásban áll. Felveheti-e mind a két munkahelyen adómentesen a melegétkezési jegyet (2x9000 Ft összértékben)?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműen az, hogy nem! A válasz következik azSzja-tv. 1. számú melléklete 8.17. pontjának rendelkezéséből, mely szerint amagánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 9000 forintig, vagy a 4500forintig terjedő) kedvezményt vehet igénybe. Ha nem lehet igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Csekély értékű ajándék juttatása

Kérdés: Cégünk évente egyszer családi napot tart, ahol a munkavállalók 3 vendéget hozhatnak. A vendéglátást lebonyolító étterem 3000 Ft-ot számláz adagonként. A résztvevők étkezési jegy alapján fogyaszthatnak. Elszámolható-e az összeg csekély értékű ajándékként, ha igen, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
Részlet a válaszából: […] A csekély értékű ajándék lehet termék vagy szolgáltatás, ígyaz említett családi napon adott étel elszámolható ezen a jogcímen. Legfeljebbévi három alkalommal adható csekély értékű ajándék, és alkalmanként az adóévelső napján érvényes havi minimálbér 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Étkezési utalvány szja-kötelezettsége

Kérdés: A kft. tagja nem áll munkaviszonyban a társasággal. Szeretném tudni, hogy a személyesen közreműködő tagnak adott étkezési utalvány után meg kell-e fizetni a 44 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] Étkezési utalvány adómentesen csak a munkavállalónak, akorábban munkavállaló, most saját jogú nyugdíjasnak, valamint a gyakorlatiidejét töltő szakképző iskolai hallgatónak adható havonta 4500 forint értékben.A társaság személyesen közreműködő tagjának juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2006. január 1-jétől hatályos előírása szerint amunkavállalók (az alkalmazottak) részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyiétkeztetés keretében a természetbeni étkeztetéssel nyújtott bevételnek a havi9000 forintot meg nem haladó része adómentes természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
2