846 talált cikk a fedezet kifejezésre

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: Egy mezőgazdasági részvénytársaság 2021-től, élve az Szja-tv. 4.37. pontjában foglaltakkal, a vállalkozás tagjai részére folyósított költségek fedezésére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő támogatást adott át a maximált 50 millió Ft értékben. Az átadott támogatást a zrt. személyi jellegű kifizetésként könyvelte. 2025-ben a magánszemély tagok egy része magán-vagyonkezelésbe adta a részvényeit úgy, hogy a vagyonrendelő és a vagyon jogosultja is magánszemély, a korábbi magánszemély tag. A vagyonkezelő a vagyonkezelést egy vagyonkezelő kft.-n keresztül végzi. Két kérdés merült fel: 1. A részvénytársaság részvénykönyvébe ettől kezdve a részvények tulajdonosaként a vagyonkezelő kft.-t kell feltüntetni? 2. A további években a támogatás továbbra is átadható-e ennek a tagnak ebben a formában? Ha nem, akkor ez a pénzeszközátadás a továbbiakban végleges pénzeszközátadásnak minősül-e a részvénytársaságnál? Kérem, ebben az esetben térjenek ki a válaszban, hogy adóköteles bevételnek minősül-e a továbbiakban a vagyonkezelőnél!

Kérdés: A társasház egyik albetétjének a tulajdonosa a közös képviselő, emiatt közös képviselői tiszteletdíjra jogosult, de mint tulajdonos, köteles közös költséget fizetni. A közös képviselő a tulajdonában lévő albetét után havonta nem fizet közös költséget a társasház részére, a közösköltség-tartozást a havi közösköltség-egyenlegközlőn sem tünteti fel. A közös költséget oly módon rendezi, hogy az év végén a közös képviselet éves tiszteletdíjáról kiállított számla összegének pénzügyi rendezésekor a közösköltség-tartozás összegével csökkentett összeg kerül átutalásra. Szabályszerű-e a közös képviselő részéről a közös képviselői tiszteletdíj összegében a társasház felé fennálló követelése, illetve a közös költség címén a társasház felé fennálló kötelezettségének a pénzügyi kiegyenlítésben történő beszámítása? Ha nem, milyen előfeltételek, engedélyek alátámasztó dokumentumok alapján teheti ezt meg?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: Egy társaság a forgatási célú 37-es számlacsoportba könyvelt befektetési jegyeire választhatja-e a valós, azaz a piaci árfolyamon történő értékelést a számviteli politikájában? Ha igen, akkor helyes-e az a gyakorlat, hogy a december 31-i piaci árfolyamon értékelik évente ezeket az értékpapírokat? Azaz, évente nyereség, avagy veszteség kerül elszámolásra. Az így keletkezett nyereség és veszteség jellegű tételek összevontan az értékpapírokra a 87-es vagy 97-es számlacsoportban számolhatók-e el ez esetben?

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: Sportegyesületünk egyéb szervezetként rendszeresen igényel támogatásokat sportesemények költségeinek fedezetére, melyet továbbutal az eseményt ténylegesen megszervező, lebonyolító szervezetnek. A 479/2016. Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az ilyen típusú támogatás az egyesületnél továbbutalási célúnak minősül. A továbbutalási céllal kapott támogatást a 13. § (4) bekezdése értelmében az egyesület egyéb bevételként, a továbbutalást egyéb ráfordításként mutatja ki. Jól gondoljuk, hogy amennyiben támogatási előleg folyósítása történik, azt továbbra is az általános előírások szerint kötelezettségként, illetve ennek tovább utalását követelésként kell kimutatni, amíg az elszámolás elfogadásáról nem áll rendelkezésre az igazolás? Az eredménysemleges kimutatás ilyenformán megvalósul, az egyéb bevétel és ráfordítás kimutatása pedig az elfogadó igazolás rendelkezésre állásának évében történne meg.

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.