644 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: Rendezvényszervező cég városi fesztiválokat szervez, amelyek a város terein, utcáin zajlanak. A városvezetés megbízza a rendezvényszervezőt a lebonyolítással úgy, hogy a város által biztosított területeket és a város meglévő eszközeit díjmentesen bocsátja a szervező cég rendelkezésére. A várostól kapott asztalokat és a hozzá való padokat a szervező cég kihelyezi a város főterén, ahol a lakosság bográcsban főzhet saját részre, és ott a helyszínen el is fogyaszthatja. Csak az a személy főzhet a téren, aki asztallal rendelkezik. Az asztalok többszemélyesek, baráti társaságok szoktak együtt főzni. A szervező cég az asztalokért – vagyis a főzési lehetőségért – bérleti díjat szed. A bérbeadás asztal és padok bérbeadását jelenti, vagy a terület bérbeadását? Vagy esetleg nem is bérbeadás történik, hanem a rendezvényen való részvétel lehetőségét vásárolja meg az asztalhoz jutni akaró személy? A főzni akaró személyek szemszögéből megközelítve a kérdést, nekik egyformán fontos az asztal és a hely is. Ha az asztal nem lenne a főtéren, akkor nem lenne rá szüksége, de a helyre sem asztal nélkül. A kérdés a helyes számlázás és az áfa helyes kezelése miatt merült fel.

Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?

Kérdés: Ha egy átutalásos számlán a kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő 2024. évi, de a számlán szerepel, hogy 2023. évi teljesítési időszakot számláztak ki, akkor helyesen járunk-e el, ha ezt a számlát a 2023. évre könyveljük úgy, hogy a teljesítés dátumát 2023. 12. 31-re könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha az előbbiekben leírt számlát készpénzben állították ki? Amennyiben az ilyen készpénzes számla egy támogatás elszámolásában szerepel, akkor hogyan kell helyesen kezelni, külön kitérve a támogatás elhatárolásának feloldására?

Kérdés: Adott egy éves beszámolót készítő kft., amely élőállat-kereskedelemmel foglalkozik. Év közben a beszerzést ELÁBÉ-ra könyvelik. Van úgy, hogy az állatokat már a beszerzést követő 1-2 napon belül értékesítik, de van úgy, hogy több hétig is a társaság telephelyén vannak. Ez idő alatt természetesen etetik és gondozzák őket, jellemzően gyarapszik a súlyuk. A jelenlegi gyakorlat szerint az év végén készleten lévő állományt az év végén érvényes piaci áron értékelik, ez kerül a mérlegbe. Véleményem szerint ez nincs összhangban a számviteli törvény rendelkezéseivel. Jobb megoldásnak tekinteném a FIFO-módszerrel történő értékelést. Az év végén leltárban szereplő állatok azonban nem azonosíthatók be, nem lehet tudni, hogy melyik beszerzésből származnak. Felvásárláskor a bejövő számlán súlykategóriánként szerepel a mennyiség, az élősúly és a súlykategóriához tartozó egységár. Helyes megoldás az, ha év végén az állatokat mérés alapján súlykategóriába sorolja a társaság, és súlykategóriánként keresi vissza a bejövő számlákból a FIFO-elven az egységárakat? A tartási költségek tárgyévi költségek?

Kérdés: Az intézményünkbe látogatók a belépőjegyeket készpénzes automatában is megvásárolhatják. Az automata működéséhez szükséges, hogy váltópénz legyen benne. Az automatába betöltött váltópénzt hova kell könyvelni? Ezt az összeget hogyan kell a könyveinkben kimutatni?

Kérdés: Társaságunk anyagokat vásárol, amelyek csomagolásaként hordót, raklapot is számláz a szállító. Megállapodásunk szerint ezeket a „göngyölegeket” visszaszállításkor jóváírja. A problémát az okozza, hogy bár a szállító hivatkozik az eredeti számla sorszámára, de a helyesbítő számla teljesítési dátumának nem az eredeti számla teljesítési dátumát adja, hanem a visszaszállítás napját. Indoklása szerint ezek a tételek nem betétdíjas tételek, hanem áruk. Véleményem szerint, ha megállapodás szerint visszaváltja a göngyölegeket, akkor a helyesbítés teljesítési dátumának az eredeti számla teljesítési dátumának kell lennie; ha nincs megállapodás, „áruként” kezeli, de mégis visszaveszi, akkor inkább nekünk kellene számlázni felé a göngyöleget?

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?

Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?

Kérdés: Egyéni vállalkozó folyamatosan, hetente többször is ingázik a székhelye és a megbízója székhelye között, 2 vármegyét is érintve. Ezekre az utazásokra éves bérletet váltana. A kérdések az alábbiak:
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?