110 talált állásfoglalás a használati jog kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?

Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a dolgozóknak szeretnénk segíteni lakás célú vagy egyéb gondjaik megoldásában úgy, hogy a vállalat hitelt, kölcsönt nyújt részükre. A problémánk a következő: hogyan lehet úgy kölcsönt adni, hogy a dolgozónak ne keletkezzen jövedelme, valamint a cég is "jól" járjon?

Kérdés: A bt. beltagjai jövedelmet nem vesznek ki, szoftverfejlesztéssel foglalkoznak. Az előállított szoftvert milyen értéken lehet kimutatni, ha nincs mögötte költség? A szoftver használati jogát értékesíti a bt.

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?

Kérdés: Egyik telephelyünkön terményszárító és sertéstelep fűtés-korszerűsítése miatt gázközmű-fejlesztési hozzájárulást fizettünk. A két tevékenység között – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként – azok hasznos élettartamát figyelembe véve tervezzük megállapítani az értékcsökkenési leírást. A sertéstelepi beruházás később fog megvalósulni. A rá jutó közműfejlesztési hozzájárulást tarthatjuk-e a beruházások között? Lehet-e a maradványérték egyenlő a bekerülési értékkel, mivel a hozzájárulás egyszeri és nincs lejárata?

Kérdés: A kft. magánszemélytől átvesz térítés nélkül földhasználati jogot. Az átadásnál nincs könyv szerinti érték. Mi számít piaci értéknek? Milyen értéken vegye nyilvántartásba a kft. az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogot?

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?