261 talált cikk a hasznosítás kifejezésre

Kérdés: A 2011 óta nem működő bt. végelszámolással szeretne megszűnni. Faáru-kereskedéssel foglalkoztak. Leázás, csőrepedés miatt az áru tönkrement, nem értékesíthető. A bt. tagjai külföldre mentek, a nagymama lett az ügyvezető, aki után fizették az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A készletekről nincs fellelhető leltár. Jól működő cég volt, eredménytartalékkal rendelkezik. Mit lehetne kezdeni a készlettel?

Kérdés: A legtöbb vállalkozás vásárol olyan eszközöket, amelyeket többnyire a munkavállalók a napi munkavégzésük során használnak, habár ezen eszközök használatára üzleti partnerek fogadása, vendéglátása során is sor kerül. Ilyen eszközök pl. a törölköző, evőeszközök, műanyag doboz, illetve egyéb konyhai eszközök. Ezen eszközök beszerzési árát el lehet-e számolni anyagköltségként? Az áfa visszaigényelhető? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Cégünknél jelentős értékben használnak a megmunkálógépekhez szerszámokat. A megvásárolt szerszámok nagy értéket képviselnek, különböző munkafolyamatokra használhatók, nincsenek folyamatosan üzemben, mert csak egyes munkafázisban szükségesek, újraélezhetők, további termelési folyamatban részt vehetnek. Hogyan kell ezen szerszámokat állományba venni, nyilvántartani?

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Kérem segítségüket a társaságiadó-törvény 2. számú melléklet IV. d) pontjának értelmezésében. E pont 10%-os értékcsökkenési leírás alá vonja a hulladékágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. A tv. alapján nem tudjuk eldönteni, hogy ki tartozik a hulladékágazatba. A 467708 fő tevékenység alapján hulladék-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságunk besorolható-e a hulladékágazatba? VTSZ-számokat nem sorolnak fel a hivatkozott pontban. A 13. és a 14. számlaosztályba tartozó tárgyi eszközökre teljeskörűen a 10%-os kulcsot kell alkalmazni? Társaságunk nagyrészt fémhulladék-nagykereskedelemmel, -feldolgozással foglalkozik. A tevékenység során a rakodógépek és járművek nagymértékben használódnak, így a 10%-os értékcsökkenést nagyon indokolatlannak tartjuk.

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?