322 cikk rendezése:
1. cikk / 322 Az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltése
Kérdés: Tájékoztatást szeretnénk kérni az áfabevallás 65M-02 és 65M-02K lapjának kitöltésével kapcsolatban:
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
Amennyiben a partner egy számlát úgy helyesbít le, hogy az nem érinti a számlán lévő áfaértéket (a NAV adatbázisában adott számla tétel nélkül szerepel), akkor szerepeltetni kell-e a módosító számlát a 02K lapon vagy sem?
Ha nem, akkor képez-e kivételt például, ha a helyesbítés:
1. egy be nem vallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy bevallott időszak teljesítési dátumára?
3. egy bevallott időszaki számla teljesítési dátumát helyesbíti egy még be nem vallott időszak teljesítési dátumára?
2. cikk / 322 Fióktelep elszámolásai
Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?
3. cikk / 322 Számla sztornója, új számla kiállítása
Kérdés: Megbízómat egy szabályosan kiállított számla sztornózására és új számla kiállítására kérte egyik ügyfele. Az indok az volt, hogy a számla befogadója (költségvetési szerv) nem teljesíthet olyan számla alapján kifizetést, amelyben a fizetési határidő már lejárt. A számla kiállítója (megbízóm) a fizetési határidő előtt, szerződés szerint kiállított számlát küldött a végzett teljesítéséről, azt a költségvetési szerv meg is kapta, és a számla csak a befogadó intézmény iktatási rendszerében történő késedelmes ügyintézés miatt került a kiegyenlítés határideje utáni időpontban az utalásra jogosultsággal rendelkező munkatárshoz. Véleményünk szerint ilyen esetben nem helyes a számla sztornója és új számla kiállítása, amelyben új fizetési határidő szerepel. Megítélésünk szerint a bizonylatkorrekció módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, mivel tartalmában és formájában is szerződés szerinti dokumentum került eredetileg kiállításra a teljesítésről, és a helyesbítés csak azért történt, mivel a számla befogadója a számviteli, pénzügyi rendszerének kötöttségére hivatkozva utólag kérte a bizonylat módosítását.
4. cikk / 322 Taofizetési kötelezettség járóbeteg-szakellátás átadásakor
Kérdés: Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás tovább működése költségvetési szervként: Az 509-es lapszámban (2024. 08. 08.) megjelent válaszukban jelezték, hogy taofizetési kötelezettség lép fel. Miért keletkezik adófizetési kötelezettség, ha kizárólag költségvetési szervként működhet tovább a járóbeteg-szakellátás? A kft. a pénzeszközeit már korábban köteles volt átadni az önkormányzatnak. Ilyen kötelezettséget hogyan vállaljon fel a kft., amit az önkormányzatnak kell majd kifizetnie?
5. cikk / 322 Göngyöleg visszaszállításakor a jóváíró számla dátuma
Kérdés: Társaságunk anyagokat vásárol, amelyek csomagolásaként hordót, raklapot is számláz a szállító. Megállapodásunk szerint ezeket a „göngyölegeket” visszaszállításkor jóváírja. A problémát az okozza, hogy bár a szállító hivatkozik az eredeti számla sorszámára, de a helyesbítő számla teljesítési dátumának nem az eredeti számla teljesítési dátumát adja, hanem a visszaszállítás napját. Indoklása szerint ezek a tételek nem betétdíjas tételek, hanem áruk. Véleményem szerint, ha megállapodás szerint visszaváltja a göngyölegeket, akkor a helyesbítés teljesítési dátumának az eredeti számla teljesítési dátumának kell lennie; ha nincs megállapodás, „áruként” kezeli, de mégis visszaveszi, akkor inkább nekünk kellene számlázni felé a göngyöleget?
6. cikk / 322 Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele
Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
7. cikk / 322 Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás továbbműködése költségvetési szervként
Kérdés:
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?
8. cikk / 322 Eredménytartalék terhére felemelt jegyzett tőke a tulajdonosnál
Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?
9. cikk / 322 Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben
Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
10. cikk / 322 2023. évi áfabevallások helyesbítése
Kérdés:
Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)
